Tart a harc a parlagfű-veszedelemmel

Tíz esztendő alatt tizenháromszorosára nőtt a szénanáthások száma Budapesten: 1990-ben összesen tízezer beteget tartottak nyilván, míg 2000-re ez a szám 130 ezerre nőtt. Az allergiás tünetek okai között a leggyakoribb a parlagfű-érzékenység. A gyomnövény virágporából 30-40 szem elegendő az allergiás tünetek megjelenéséhez, ugyanakkor egyetlen parlagfű képes nyolcmilliárd virágporszemet termelni. A gyomnövény Észak-Amerikában bukkant fel először, hazánkban az 1920-as években fedezték fel. Európában, egyedülálló módon hazánkban kormányzati szinten is foglalkoznak a parlagfűvel. A mentesítés és a prevenció azonban elsősorban az önkormányzatok feladata lenne. A fővárosi önkormányzat 1995-ben indította el a parlagfűprogramot, amelyre eddig 388 millió forintot költött. A közgyűlés legutóbbi ülésén további 400 millió forintot szavazott meg a program folytatására.

A parlagfű hetvenöt évvel ezelőtt még botanikai ritkaságnak számított, mára viszont a leggyakoribb növények egyike Magyarországon. A parlagfű eredetileg Észak-Amerika keleti részéről származik, ahol a jégkorszak után jelent meg. Európai története 1863-ban kezdődött, ekkor fedezték fel az első parlagfüvet Németország Brandenburg tartományában. A magyar határt délről 1922-ben érte el. Három évvel később már az ország egytizedén előfordult, 1926-ban már Csepelen is megtalálták, és újabb húsz év elteltével pedig szinte az egész Dunántúlon gyakori volt.
Európában Magyarország az első olyan ország, ahol kormányzati szinten foglalkoznak a parlagfűvel. 1996-ban a belügy-, a munkaügyi, a népjóléti, és a környezetvédelmi miniszter nyílt levélben szólította fel az önkormányzatokat a parlagfű okozta allergia prevenciójára és a növény irtására.
A településeken belüli gyommentesítésben az önkormányzatokra hárul a legnagyobb teher: egyrészt a saját kezelésükben lévő területeket kellene felügyelniük, másrészt a többi gyomos terület tulajdonosát is rá kellene bírniuk erre. Sok önkormányzatnak sajnos nincsen pénze arra, hogy rendben tartsa saját területeit, számos helyen pedig a hajlandóság is hiányzik.
A növényvédelemről szóló törvény – amelyet 2000-ben fogadott el az Országgyűlés – előírja a tulajdonosok, a termelők és a földhasználók számára a gyomnövények irtását. Ennek elmulasztása akár egymillió forinttal is bírságolható. Az ÁNTSZ fővárosi intézete tavaly összesen hatvanhárom esetben szabott ki bírságot a gyommentesítés elmulasztása miatt.
Az ÁNTSZ egyébként március elejétől október végéig méri a levegőben szálló pollenek koncentrációját. A mintavevő készülékek nagy teljesítményű „porszívók”, amelyeket a fák koronájának szintje felett helyeznek el. A készülék egy tapadós szalagon rögzíti a levegőből az apró részecskéket, amelyek segítségével ki lehet számolni az egy köbméternyi levegőben lévő pollen és por mennyiségét.
A parlagfű esetén már 30-40 virágporszem elegendő az allergiás reakció kiváltásához. Egyetlen parlagfű képes nyolcmilliárd virágporszemet termelni, így évente több ezer tonna kerül a levegőbe. A parlagfű leginkább a gyerekek egészségét veszélyezteti: a korosztály már harminchárom százaléka asztmás, allergiás, vagy rejtett érzékenységet mutat valamilyen allergénre.
A fővárosi önkormányzat az előző öt évben összesen 388 millió forintot költött a parlagfű elleni védekezésre. A közgyűlés a legutóbbi ülésén az öt évre szóló programra további 400 millió forintot szavazott meg. A pénzből egyrészt a gyomnövény kaszálását finanszírozzák, másrészt szóróanyagokat, oktatási segédanyagokat készítenek és terjesztenek az önkormányzati intézményekben, az iskolákban és az egészségügyi intézményekben. A főváros minden évben szakmai napot szervez, amelyet idén április 16-án tart, de három éve már általános iskolások részére is rendez vetélkedőt. Az önkormányzat emellett parlagfűtelefont is működtet (327-1686), amelyen be lehet jelenteni a gazdátlan, gyomos területeket. Tavaly egyébként Budán jelentősen csökkent, míg Pesten kiugróan megnőtt a parlagfűvel fertőzött területek mérete.
A kerületi önkormányzatok többsége a főváros szakmai napja után lát hozzá a tervek kialakításához és a tennivalók elvégzéséhez. Néhány városrész azonban önálló akciókat is kezdeményez. A XX. kerületben például a lakosság számára májusban szerveznek egy gyűjtőakciót, ahol a kerület lakói a parlagfüvet – még virágzás előtt – egyenként kitépik és zsákokba gyűjtik. Az önkormányzat bízik benne, hogy a többi kerület is csatlakozik a kezdeményezéshez. A kerületben egyébként a Fővárosi Közterület-fenntartó Rt. végzi a parlagfű irtását.
Óbuda tavaly a második helyezett lett a gyomnövénnyel legkevésbé fertőzött városrészek között. Nyári Tamás, az önkormányzat mezőgazdasági osztályának vezetője elmondta, hogy a múlt évben valóban rendszeres irtás volt mind az önkormányzat, mind a tulajdonosok részéről. Felhívták a kerületi ingatlantulajdonosok figyelmét, hogy ha nem irtják ki a parlagfüvet, akár egymillió forintig terjedő pénzbüntetésre is bírságolhatók. A Mocsáros-dűlőn idén az önkormányzat engedélyezte száz birka tartását, gondozását azzal a céllal, hogy az állatok legeljék le a parlagfüvet.
Csepelen a parlagfűrendelethez tartja magát az önkormányzat – számolt be lapunknak Nyuli Edit, a kerületi városépítési iroda vezetője. Növényirtó szereket nem nagyon használnak, mivel a kerület nagy része védett vízbázison helyezkedik el, inkább kaszálják a gyomnövényeket. Az önkormányzat tulajdonában lévő területek tisztán tartásával, mentesítésével egy céget bíztak meg. Ha egy terület nincsen kigyomlálva, általában lakossági bejelentés érkezik, és az önkormányzat – ha nem a saját területéről van szó – felszólítja a tulajdonost, hogy intézkedjen. A felszólítás ellenére sem kiirtott parlagfűért a tulajdonos több mint 150 ezer forintra is büntethető.