Tapasztalatok szerint a Ferencváros egyre vonzóbb a lakásvásárlók körében. Ennek oka minden bizonnyal a teljes kerületet érintő tömbrehabilitációs programban, az ehhez kapcsolódó fejlesztésekben, beruházásokban keresendő, hiszen más pesti kerületeket egyértelműen maga mögé utasítva, az utóbbi időben szemmel láthatóan megszépült, újjáépült a IX. kerület. A ferencvárosi önkormányzat felismerte, hogy a városrész egészségügyi, szociális, oktatási színvonalának javítása, fejlesztése, a társadalmi problémák megoldása lehetetlen a lakókörnyezet átalakítása nélkül. Világossá vált az is, hogy a fejlődés egyetlen lehetősége a rehabilitáció, amellyel megmenthetők az építészeti értékek, a leromlott épületeket lebontva, helyükre a történelmi magba illeszkedő új épületeket emelve. Az önkormányzat a rehabilitációs folyamat első lépéseként kidolgozta a részletes rendezési tervet. A rendezési terv szerint a megújuló városrésznek meg kell tartania a hagyományos utca-tér szerkezetet, továbbra is zárt soros beépítést kell alkalmazni, azonban a régi, egymáshoz tűzfallal összeragasztott, mélyen benyúló épületek helyett belső, zárt kerteket kell létrehozni. A városfejlesztési program 1992-ben vette kezdetét: a ferencvárosi önkormányzat a franciaországi SEM-ek mintájára létrehozott egy részvénytársaságot, a SEM–IX. Rt.-t, amelyben 51 százalék többségi tulajdona van, további 24 százalékot a főváros birtokol, míg a további 25 százalékot egyéb befektetők.
A részvénytársaság akciós területe a (Nagykörúttól kifelé haladva) Ferenc körút–Üllői út–Haller utca– Mester utca által határolt területre terjed ki, és célja az értékmegőrző helyreállítás, a lakásállomány struktúrájának javítása, a negatív demográfiai folyamatok megállítása, visszafordítása.
Gegesy Ferenc, Ferencváros polgármestere elmondta, hogy a Lenhossék, a Tűzoltó, a Márton és a Vendel utca által határolt terület ugyanolyan lakótömbnek számított, mint a többi. Az épületek viszont annyira romosak és csekély értékűek voltak, hogy az önkormányzat jobbnak látta lebontani azokat. Ezért kiírtak egy építészeti pályázatot egy olyan tömb kivitelezésére, amely az átlagosnál eltérőbb, extrább, ám egyetlen pályázat sem felelt meg a feltételeknek. Néhány évvel később az önkormányzat zöld terület létesítését javasolta az adott helyen, amelynek kivitelezése az előző évben – a bontási munkálatokkal – megkezdődött. Bukovszki András, a ferencvárosi önkormányzat felújítási irodájának vezetője lapunknak beszámolt arról, hogy a beruházás első üteme hamarosan elkészül, de több ütemmel kell számolniuk, hiszen a gyermekjátékok beszerzése külön feladat, a padok, fák, bokrok betelepítése pedig szintén várat még magára.
A főváros az összeg hatvan százalékával támogatta a beruházást. Az önkormányzat több mint 160 millió forintot költ a park létrehozására, de a korábban ott lakó tulajdonosok számára vásárolt lakások összege meghaladja a 340 millió forintot is. Beszámolt arról is, hogy az egyik tulajdonossal jogvitájuk van, mert ingatlanjáért nagyobb összeget kér, mint amennyit az értékbecslők megállapítottak.
Gegesy Ferenc polgármester összesen négy tulajdonost említett, akik közül kettővel sikerült hamar megegyezni, de kettővel viszont nem. Így az önkormányzat kisajátítási eljárást kezdeményezett, amelynek lényege, hogy amennyiben közérdekű az adott terület létrehozása, a tulajdonos köteles eladni abban az értékben, amelyet a Közigazgatási Hivatal meghatároz. Ezt a tulajdonos jogi úton természetesen megtámadhatja, de a munka ez idő alatt megkezdődhet. Az önkormányzat kifizetett egy összeget ennek a tulajdonosnak, és megállapodott vele abban, hogy amennyiben a Közigazgatási Hivatal által meghatározott összeg több lesz, mint az általuk kifizetett, a maradékot is kifizetik, amennyiben pedig kevesebb, a tulajdonosnak nem kell visszaadnia a különbözetet.
A 9000 négyzetméteres parkban focipályát, csúszdákat, hintákat, elkerített kutyafuttatót terveznek a kivitelezők, amelyet várhatóan ősszel nyitnak meg a fővárosiak előtt.
A rehabilitációs terület része a Tűzoltó utca 54–56. alatt található gyárépület, amelyet egy vállalkozó vásárolt meg, és lakóépületté szeretett volna alakítani, de a korábban vegyszergyárként üzemelt épület vegyszermaradványait túl nehéz eltávolítani, így legvalószínűbb, hogy lebontják az épületet.
A Tűzoltó utca 40.-ben a Viola lakóház építése folyik, amely jelen pillanatban szerkezetkész állapotban van. Külső burkolata a múlt század elején épült bérházakhoz lesz hasonló, mivel a beruházóknak fontos volt a tradicionális, szecessziós stílus követése, amellyel a klaszszikus városi, polgári hangulatot szeretnék becsempészni, és ennek a hagyományát követni is egyben. Az egymilliárd forintos beruházás lakásainak felét már sikerült értékesíteni, amelyeknek összege átlagosan 245–260 ezer forint négyzetméterenként. A lakások mérete a 31 négyzetméteres garzontól a 90 négyzetméteres lakásig váltakozik, de amennyiben valaki még ennél is nagyobbat igényel, akár két lakást is egybe tudnak építeni. Az épületben a belső kerten kívül még tetőkertet is terveznek, sőt a Lenhossék park munkálatait vagy pénzzel, vagy természetben támogatják, cserében a park alatt megépülő mélygarázsok bizonyos részének a használatáért. A korábban földszintes épület helyére egy ötszintest építenek, amelynek legfelső részén kétszintes lakások létesülnek, és amelyeket várhatóan még ez évben kulcsra készen átadnak a tulajdonosoknak.
A Tűzoltó utca 44–46. szám alatt is folyik az építkezés. Az első ütem várhatóan jövő év január végére készül el, a második pedig február végére. Mindez azt jelenti, hogy az épülő 78 lakást fele-fele arányban adják át az év elején. A 78 lakás terveiknek csak egyik része, mert összesen kétszáz otthon megépítését szeretnék megvalósítani, de ezen lakások még a tervezési munkák üteménél tartanak. A Quadrát Kft., amely a munkát elkészíti, már öt hasonló tömböt valósított meg a kerületben, és amelyekre a visszafogott stílus, a kirívás nélküli elegancia és a hasznosság a legjellemzőbb. Ezt bizonyítja a lakásokban alapként beszerelt klímaberendezés, riasztó és erkély is – nyilatkozta Zoettisch Ferenc, a Quadrát Kft. résztulajdonosa.
origo.hu
Ezért tartotta különlegesnek Ferenc pápa a magyarokat
