Kissé felkavarta a kedélyeket a BÁV Rt. értékesítése. Mi a véleménye a napokban nyilvánosságra hozott tranzakcióról?
– Nem kívánom kommentálni a Magyar Fejlesztési Bank döntését, ugyanakkor bízom abban, hogy a patinás múltú, nyereséggel működő vállalatnak az eddigihez hasonlóan jó tulajdonosai lesznek.
– Érthető az álláspontja, de mégis felvetődik a kérdés, ha tulajdonosváltás történik: hogyan tovább?
– A BÁV Rt. meghatározó szerepet játszik a bizományi kereskedelem és a záloghitelezés piacán: ezzel együtt csak úgy lehet növelni az értékét, hogyha javul a működés színvonala. A sajtóban megjelent találgatások szerint a két új tulajdonos esetleg gyors profitszerzés reményében vásárolta meg a céget, ám – ha igaz az ötmilliárdos vételár – ezt kizárt dolognak tartom; a cégből történő végleges vagyonkivonás valószínűsíthetően nem biztosítaná az elvárt megtérülést. A cég előtt nem lebeghet más cél, mint a piacvezető szerep megőrzése, a gazdálkodás racionalizálása. Át kell tekinteni az üzletpolitikai koncepciót, és a képződőtt nyereséget középtávon mindenképpen bent kell tartani a vállalatban. A BÁV évek óta nyereséget termel, viszont látni kell, ez a profit fejlesztések nélkül nem növelhető.
– Konkrétan milyen fejlesztéseket tart szükségesnek?
– Az elmúlt időszakban – források hiányában – több területen is maradtak el beruházások. Ilyen az informatikai stratégia megvalósítása és az üzlethálózat felújítása, illetve bővítése. A cég fejlesztései során eddig a zálogtárgyak biztonságának megteremtése szerepelt az első helyen. Ennek eredménye, hogy a meglévő zálogfiókok már az EU normáinak megfelelő értékőrzési rendszerrel rendelkeznek. Az informatika területén ugyanakkor még bőven állnak előttünk feladatok, hiszen a rendszer nagyobb része korszerűtlen, és jelen pillanatban még számítástechnikai hálózatról sem beszélhetünk. Az informatika területén előttünk álló feladatok közé tartozik a tételes készlet-nyilvántartási rendszer kidolgozása is.
– A BÁV a rendszerváltást követően is vezető szerepet játszott a magyar piacon: ugyanakkor az előnyt egyre inkább olvasztja a feltörekvő konkurencia. Mi a helyzet az egyes területeken?
– A műkereskedelemben a BÁV egyértelműen vezető, a piac negyedét ellenőrzi. El kell mondani azonban, hogy a boltok többsége a piaci igényekkel már nem tartja a lépést, ennek következtében az igényes vevőkör csökkent.
Az aukciós forgalomban már nem piacvezető a BÁV, de egyes szegmensekben – mint az ékszer vagy a műtárgy – jelenleg is meghatározó szerepet játszik. A műkereskedelmi üzletágnál kiemelt célunk az igényes és fizetőképes vevőkör visszahódítása. A zálogüzletág ötven százalékát fedi le a magyar piacnak, és nem titok, hogy a nyereség többsége is erről a területről származik. Viszont látni kell azt is, hogy a BÁV 36 fiókjával szemben a konkurencia mintegy 200 helyen van jelen a piacon, és folyamatosan nyílnak az új zálogfiókok.
– Ha ennyire erősödik a konkurencia jelenléte, akkor nyilván a BÁV is fejlesztéseket tervez.
– Valóban újabb fiókok kellenek, ennek érdekében indítottuk el a franchise-hálózatot is. Emellett bízom abban, hogy a tulajdnosaink is szükségesnek látják majd a fiókhálózat-fejlesztést.
– Bérelt fiókokban gondolkodnak, vagy a saját tulajdonú hálózatot helyezik előtérbe?
– Eddig az volt a cég stratégiája, hogy lehetőleg saját tulajdonú boltokat kell üzemeltetni. Ezen a gyakorlaton nem tervezünk jelentős változtatást a jövőben sem.
– Mi a tervük a veszteséget produkáló üzletekkel?
– Kérdés, hogy mennyire tartós veszteségről van szó: ha egy bolt általában nyereséges, és bizonyos, egyszeri hatásoknak tulajdoníthatóan átmenetileg veszteséget produkál, azt természetesen finanszírozza a cég. Ugyanakkor ahol hosszú időn keresztül veszteség képződik, ott nyilván struktúraváltás szükséges.
– Szándékosan nem említett üzletbezárást?
– A cég jelenlegi politikájával nem áll összhangban a meglévő hálózat értékesítése. Veszteséges üzlet esetén vagy más feladatot kell adni az adott boltnak, vagy pedig egyéb módon hasznosítani kell a cégen belül.
– Hogyan prosperálnak az iparcikkáruházak?
– Az iparcikküzletág kétségtelenül nem tartozik a legeredményesebb területek közé: így itt is érvényes az az elv, hogy a tartósan veszteséges üzleteknél profilváltás szükséges. Ugyanakkor ezen a területen is működnek kiváló üzletek, mint például a Gólya Áruház.
– Az ön által említett fejlesztési feladatok nyilván humánpolitikai következményekkel is járnak. Mi a helyzet ezen a területen?
– Az emberi erőforrás minősége tagadhatatlanul gyengült az elmúlt időszakban. Ezért elsősorban a konkurencia elszívó hatása okolható, de közrejátszott ebben a bérezés is. Jellemző adat, hogy a minimálbér megemelése több mint 140 embert érintett a vállalatnál. A jó becsüst feltétlenül meg kell becsülni, ennek érdekében új érdekeltségi rendszert kell kialakítani a becsüsöknél és a boltok vezetőinél is.
– A szavaiból az tűnik ki, hogy a BÁV dolgozóinak bérszínvonala – finoman szólva – nem áll összhangban a konkurenciával.
– Így van, éppen ezért tartok szükségesnek egy egyszeri, szintre hozó bérfejlesztést a hálózaton belül.
– Teljesen érthetőek az irányok, amelyeket felvázolt a BÁV jövőjével kapcsolatosan. Ugyanakkor szeretném, ha számszerűsítené az önök előtt álló feladatokat.
– Becslésem szerint az informatikai és egyéb fejlesztések, struktúraváltások 2-2,5 milliárd forintos befektetést igényelnének. Ebben az összegben természetesen még nem szerepel az üzlethálózat – egyébként igen költséges – bővítése. Bízom benne, hogy a BÁV tulajdonosai támogatják az elképzeléseinket. Emellett nyilvánvaló, hogy a képződött nyereséget középtávon a cégben kell tartani.
– A BÁV eladása az ügyfelek körében okozott kisebb zavarokat: terjedni kezdtek olyan hírek, hogy megszűnik a cég, vagy drágulnak a zálogkölcsönök.
– A társaság tulajdonosváltása nem okoz semmiféle változást a záloghitelezés üzletmenetében. Ügyfeleink a mindenkor érvényes feltételek mellett adhatják be értéktárgyaikat zálogfiókjainkba, és a beadott tárgyak kiváltása is a rögzített szerződéses feltételek szerint történik.
– Hogyan látja a BÁV Rt. jövőjét az elkövetkező években?
– Mindenképpen megvalósítható célnak tekintem, hogy a cég – nyereséges működés mellett – megtartsa piacvezető szerepét, és a strukturális, hálózati fejlesztések révén a meglévő ügyfélkörét, piaci részesedését bővíteni tudja.
Közel három évtizedes átkot tört meg kajakos klasszisunk +videó
