Tőzsdére kerül a posta?

Tőzsdére vinné a Magyar Posta kisebbségi részét kormányra kerülése esetén az MSZP. A jelenleg teljesen állami tulajdonú cég magánosítása vitatható hatásokkal járna, s a hírközlési törvény előírásaival sincs összhangban.Nem egyértelmű, hogy továbbra is százszázalékos állami tulajdonban marad a Magyar Posta Rt. – legalábbis akkor, ha a legnagyobb ellenzéki párt kerül kormányra. László Csaba, az MSZP pénzügyminiszter-jelöltje a csütörtökön tartott tőzsdefórumon kilátásba helyezte, hogy tőzsdére viszik több állami nagyvállalat, például a Magyar Villamos Művek, a Magyar Államvasutak és a Magyar Posta részvényeit is.

Az állami befolyás ugyanakkor egy ideig fennmaradna a nagy cégek, így a posta esetében is, hiszen a szocialisták csak „egy bizonyos kisebbségi részt” hoznának forgalomba a BÉT-en. A tervezett lépés a jelenleginél jóval erősebb tőzsdét feltételez: a vállalatok ugyanis sorban hagyják el a magyar tőzsdét, mert sem a hazai, sem a nemzetközi piac nem mutat egészséges képet. A hírközlési törvény emellett a Posta számára több olyan területet is meghatároz, amit az állam nem adhat ki a kezéből.
A Magyar Posta (MP) Rt. 44 ezer embert foglalkoztat, így a privatizáció lehetőségét is heves ellenállással fogadták a cég és a szakszervezetek vezetői, illetve a munkavállalók. Mint azt Kalmár István lapunknak korábban kifejtette, abban az esetben, ha a postát anyagi érdekektől vezérelve privatizálnák, egy rohamosan fejlődő és önmagát fenntartani képes intézmény által teremtett értékek mennének veszendőbe, és emberek ezrei maradnak állás nélkül. A posták kevés kivételtől eltekintve mindenhol állami tulajdonban vannak, mivel a társadalomban betöltött szerepük és értékeik miatt nagyon kockázatos magánkézbe adni az intézményeket: jelentős pénzforgalmat bonyolítanak rajtuk keresztül, és a nyugdíjak kiszámítható folyósítására is az intézmények jelentik a legfőbb garanciát.
Az egyetemes postai szolgáltatásokat az egységes hírközlési törvény szabályozza. A törvényt tavaly ősszel fogadták el többségi szavazást követően a parlamentben, és 2001. december 23-tól hatályos. Az egységes hírközlési törvény szerint az MP Rt. az egyetemes szolgáltató. A törvény egyetemes szolgáltatásként írja elő a postai küldemények – levél, levelezőlap, nyomtatvány, írott reklámküldemény, kiscsomag – felvételét és kézbesítését. Ugyanígy egyetemes szolgáltatás a be- és kifizetések teljesítése. Kizárólag az MP Rt. végezheti a hivatalos iratokkal kapcsolatos postai szolgáltatásokat, illetve a postai pénzforgalmi és pénzügyi tevékenységeket, idetartoznak a nyugdíjutalványok is. Amennyiben a társaságot magánosítanák, és ezzel együtt módosítanák a hatályos jogszabályokat – amire az eddigi privatizációk során volt már példa –, fennálna az a veszély, hogy az új tulajdonos leépíti azokat a tevékenységeket amelyek nem hoznak hasznot, így a nyugdíjak folyósítását is. Ezzel megbomlana, illetve kiszámíthatatlanná válna az eddigi rendszer, ami a nyugdíjasok alanyi joga.