Trinitárius búcsújáró helyek

A mariazelli kegykép másolatát Zichy László és Zichy Péter 1702-ben hozta Budára. A Zichyk megfogadták, hogy a kép számára kápolnát emelnek. László 1703-ban, a spanyol örökösödési háború során elesett Landauban, így Péter váltotta be a közös fogadalmat, s 1724-ben fel is építette a kápolnát. Zichy Péter halála után özvegye letelepítette a trinitáriusokat Óbudán, és rájuk bízta a kegyhely gondozását is.

A köztudat megkülönbözteti a templombúcsút és a fogadalmi népbúcsút. A templombúcsúról Bod Péter a következő frappáns magyarázatot adja: „(…) amelyen felszenteltek valamely templomot, esztendőnként megülték nagy vigassággal, vendégséggel és sokadalmazásokkal; mivelhogy sokan gyűlnek egybe az emberek, a kereskedők mindjárt ott szoktak teremni a maguk áruikkal.” A fogadalmi népbúcsú általában egy szoborhoz, emlékhelyhez vagy egy szent sírjához kötődik. A török előtti időkben a Nyulak-szigetén, ahova Árpád-házi Szent Margitot temették, többen meggyógyultak a legendák szerint, és számos csodálatos esemény történt. A Buda melléki pálos kolostorban Remete Szent Pál sírjánál ugyancsak sokak imája vált valóra.
A XVIII. században a trinitáriusok több rendházat is alapítottak Magyarországon. A rend feladata az volt, hogy a rabságban sínylődő keresztényeket kiváltsa. Richard von Kralik történetíró szerint összesen kilencszázezer keresztény köszönheti a rendnek a szabadságát. A trinitáriusok óbudai kolostorát és romba dőlt templomát elsősorban kegyképe – amely a mariazelli kegykép másolata – miatt látogatták annyian a XVIII. században. Kiscell neve is innen ered. A képet Zichy László és Zichy Péter 1702-ben hozta Budára.
A képet egy időre Zsámbékra vitték, és 1738. szeptember 8-án hozták vissza Budára. Zichyné Bercsényi Zsuzsanna a trinitáriusokra bízta a kegyhely gondozását, és elhatározta, hogy templomot épít a rend számára. Az alapító okirathoz az örökös, Zichy Miklós is hozzájárult. A trinitáriusok 1760. szeptember 8-án szentelték fel templomukat, és a kegyképet átszállították a kápolnából. Sima László Flores Mariani című művében számos csodás eseményről beszámol, amely a templom közlében történt. A kegyhelyet évente ötvenezren keresték fel.
1784-ben II. József feloszlató rendeletet adott ki. A templomban először az Esterházy-rendbéli gyalogságot helyezték el, majd a rokkant katonákat szállították ide és a kolostorba. A XX. században Schmidt Miksa bútorgyáros vette meg az üres épületeket. A kegyképet az óbudai plébániatemplomba vitték át.
Ugyancsak trinitárius kegyhely állt Makkosmárián, ahol Falconieri festőnek a krisztinavárosi Kéményseprő-kápolna kegyképéről készített egyik változatát őrizték. Zichy Miklós a kegykép gondozását 1748-ban bízta a trinitáriusokra. Templomukat 1762-ben kezdték építeni és 1784-ben szentelték fel. A rend feloszlatásakor a képet Budakeszin helyezték el. A makkosmáriai búcsújáró helyet tömérdek búcsúajándékkal látták el a hívek. Ezt jelzi, hogy a rend feloszlatásakor 246 fogadalmi ajándékot vettek jegyzékbe.