Trinitárius búcsújáró helyek

A mariazelli kegykép másolatát Zichy László és Zichy Péter 1702-ben hozta Budára. A Zichyk megfogadták, hogy a kép számára kápolnát emelnek. László 1703-ban, a spanyol örökösödési háború során elesett Landauban, így Péter váltotta be a közös fogadalmat, s 1724-ben fel is építette a kápolnát. Zichy Péter halála után özvegye letelepítette a trinitáriusokat Óbudán, és rájuk bízta a kegyhely gondozását is.

Osgyán Edina
2002. 04. 16. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A köztudat megkülönbözteti a templombúcsút és a fogadalmi népbúcsút. A templombúcsúról Bod Péter a következő frappáns magyarázatot adja: „(…) amelyen felszenteltek valamely templomot, esztendőnként megülték nagy vigassággal, vendégséggel és sokadalmazásokkal; mivelhogy sokan gyűlnek egybe az emberek, a kereskedők mindjárt ott szoktak teremni a maguk áruikkal.” A fogadalmi népbúcsú általában egy szoborhoz, emlékhelyhez vagy egy szent sírjához kötődik. A török előtti időkben a Nyulak-szigetén, ahova Árpád-házi Szent Margitot temették, többen meggyógyultak a legendák szerint, és számos csodálatos esemény történt. A Buda melléki pálos kolostorban Remete Szent Pál sírjánál ugyancsak sokak imája vált valóra.
A XVIII. században a trinitáriusok több rendházat is alapítottak Magyarországon. A rend feladata az volt, hogy a rabságban sínylődő keresztényeket kiváltsa. Richard von Kralik történetíró szerint összesen kilencszázezer keresztény köszönheti a rendnek a szabadságát. A trinitáriusok óbudai kolostorát és romba dőlt templomát elsősorban kegyképe – amely a mariazelli kegykép másolata – miatt látogatták annyian a XVIII. században. Kiscell neve is innen ered. A képet Zichy László és Zichy Péter 1702-ben hozta Budára.
A képet egy időre Zsámbékra vitték, és 1738. szeptember 8-án hozták vissza Budára. Zichyné Bercsényi Zsuzsanna a trinitáriusokra bízta a kegyhely gondozását, és elhatározta, hogy templomot épít a rend számára. Az alapító okirathoz az örökös, Zichy Miklós is hozzájárult. A trinitáriusok 1760. szeptember 8-án szentelték fel templomukat, és a kegyképet átszállították a kápolnából. Sima László Flores Mariani című művében számos csodás eseményről beszámol, amely a templom közlében történt. A kegyhelyet évente ötvenezren keresték fel.
1784-ben II. József feloszlató rendeletet adott ki. A templomban először az Esterházy-rendbéli gyalogságot helyezték el, majd a rokkant katonákat szállították ide és a kolostorba. A XX. században Schmidt Miksa bútorgyáros vette meg az üres épületeket. A kegyképet az óbudai plébániatemplomba vitték át.
Ugyancsak trinitárius kegyhely állt Makkosmárián, ahol Falconieri festőnek a krisztinavárosi Kéményseprő-kápolna kegyképéről készített egyik változatát őrizték. Zichy Miklós a kegykép gondozását 1748-ban bízta a trinitáriusokra. Templomukat 1762-ben kezdték építeni és 1784-ben szentelték fel. A rend feloszlatásakor a képet Budakeszin helyezték el. A makkosmáriai búcsújáró helyet tömérdek búcsúajándékkal látták el a hívek. Ezt jelzi, hogy a rend feloszlatásakor 246 fogadalmi ajándékot vettek jegyzékbe.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.