Uniós pénzkeret K+F pályázatokra

Jelentős és ígéretes változás volt, hogy 2000-re megtört a korábbi csökkenés, majd stagnálás, és végre látványosan megindult a kutatás-fejlesztési ráfordítások növekedése. A Széchenyi-terv által támogatott fejlesztések hatása 2003-ban, 2004-ben jelentkezik majd.

Következő keretprogramjában az Európai Unió – amelynek elfogadása még az idén nyáron várható – a kutatás és fejlesztés (K+F) támogatásához kapcsolódó költségvetés a 2006-ig terjedő időszakra 17 millió eurót irányoz elő – mondta lapunknak a Magyar Innovációs Szövetség vendégeként hazánkban tartózkodó Gregorio Medrano, a brüsszeli EU központ K+F főigazgatója. Mint kifejtette: ez az összeg alig öt százaléka a tagországok tudományos kutatásra fordított kiadásainak, vagyis az unió központilag biztosított támogatása csak kisebb részét képezi a közösség ilyen irányú ráfordításainak. Éppen ezért ennek a központi támogatásnak az összegszerűségen túl leginkább ösztönző hatása van, azt jelzi, hogy az Európai Unió kiemelt szerepet szán a tudományos fejlesztéseknek, az innováció fontosságának, a tudásalapú gazdaság kialakításának.
A főigazgató jelezte azt is: ezt a központi keretet leginkább nemzetközi projektek finanszírozására lehet igénybe venni, többek között olyan nyitott és nyilvános versenyek támogatására, mint az EU fiatal tudósok versenyének megrendezése. Az unióban a tudomány, a technológia, az innováció területei kiemelt figyelmet kapnak és ugyanez elmondható a tagországokra külön-külön is. Látni kell, hogy az Európai Unió ma már a legnagyobb gazdasági és kereskedelmi erő a világon, GDP-je megegyezik az USA teljesítményével, és ez tovább fog növekedni a felvételre váró országok, így Magyarország csatlakozása után. Mégis az unió egészét vizsgálva elmondható, hogy ezer főre vetítve jelenleg még kevesebben dolgoznak tudományos területen, mint az Egyesült Államokban vagy Japánban, pedig a jövő, a harmadik évezred kezdetén nemzetközi szinten is döntőnek fog bizonyulni a kutatás-fejlesztési tevékenység.
Pakucs János, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke szerint, Magyarországon a kutatás-fejlesztési ráfordítások az 1990-es évek első felében a bruttó nemzeti összterméknél lényegesen nagyobb mértékben estek vissza, mértékük reálértékben az akkor csaknem harminc százalékot csökkennő GDP-hez képest is jelentősen, körülbelül hetven százalékkal mérséklődött. Jelentős és ígéretes változás, hogy 2000-re megtört a korábbi csökkenés, majd stagnálás, és végre látványosan megindult a kutatás-fejlesztési ráfordítások növekedése: 0,68 százalékról egy év alatt 0,82 százalékra emelkedett, ráadásul a bővülő GDP-hez viszonyítva. A ráfordítás 78,2 milliárd forintról 105,4 milliárd forintra nőtt, ami egy év alatt 34,7 százalékos növekedést jelentett. Hozzá kell tenni, hogy a Széchenyi-terv keretében elkülönített jelentős többletforrásoknak, valamint a vállalkozások részére 2001 januárjától bevezetett közvetett gazdasági ösztönzőknek a hatása itt még nem is látszik igazán, hiszen az a statisztikában csak fáziskéséssel, 2002-ben és 2003-ban jelentkezik majd. Az állami ráfordítások 2001–2002. évi növekedése és a vállalati ösztönzők ismeretében a kutatás-fejlesztési ráfordítások GDP-hez viszonyított aránya 2002-re várhatóan eléri a 1,5 százalékot.
Pakucs János elmondta, hogy az elkészült hosszú távú tudománypolitikai koncepció hatására beindult fejlődés alapján 2004– 2005-re a K+F támogatás terén már a GDP két százalékával számolnak. Ez a növekedés alapot teremthet arra, hogy Magyarországon is kialakuljon a XXI. századot jellemző tudásgazdaság.
***
Ifjú tudósok versenye. Budapesten rendezik meg az Európai Unió fiatal tudósok versenyének döntőjét 2003. szeptember 21–28-a között, először egy közösségen kívüli országban. Az Európai Bizottság Kutatási Főigazgatósága 1988 óta szervezi az EU fiatal tudósainak versenyét, hogy a 15–20 év közötti középiskolások figyelmét a tudomány, a technológia és a kutatás-fejlesztés területére irányítsák.