Vác, a barokk város

Vácot, mint püspöki megyeszékhelyet, mindenkor szerették az egyházi méltóságok: gazdagon jutalmazták, építették, kultúrájának hírét messzire vitték. Több püspöke, mint például Migazzi Kristóf, jövedelme jelentős részét a városra fordította.

Népjóléti, közművelődési és egyházi intézményeket létesítettek, barokk épületeket, kápolnákat és templomokat emeltek, hidakat, szobrokat állítottak a nagylelkű mecénások. A város barokkos arculatát meghatározó építkezések főképp gróf Migazzi Kristóf bíboros püspök idején zajlottak. A püspököt 1764-ben Mária Terézia is meglátogatta.
Az uralkodónő fényes fogadtatására Migazzi kiköveztette az utcákat, megszépítette a tereket, felépíttette Magyarország egyetlen, ma is működő barokk hídját a Gombás-patakon, befejezte a püspöki palota és a városháza építését, utóbbit azért, hogy fényes lakhelyéül szolgáljon a kivételes rangú vendégnek. Migazzi püspök a város határában diadalívet is építtetett, azzal hirdetve az uralkodónő, illetve a Habsburg-család dicséretét. A történetírás szerint azonban Mária Terézia félt áthaladni alatta.
A barokk műemlékek száma tekintetében a város a hatodik helyen áll az országos ranglistán. E meghatározó építőművészeti stílus látható az egyházi építményeken, érződik Vác utcáinak, tereinek hangulatában. Amikor az önkormányzatnál elkészítették a hosszabb távra szóló turisztikai koncepciót, úgy vélték, négy elemre, a gazdag barokk emlékekre, a Dunára, az egyházi kultúra páratlan örökségére, valamint a zenére kell felépíteniük az idegenforgalmat.
Varga Katalin, az önkormányzat munkatársa szerint az, hogy Vác váljék a barokk kultúra Duna-parti városává, jól megválasztott, életszerű cél volt. Egyre több a nívós rendezvény, s ezeket sokan látogatják. A történelmi események és hagyományok, az egykori viseletek, divatok és szokások felelevenítésével a barokk korra jellemző életörömöt, játékosságot, sajátos hangulatot szeretnék felidézni.
A Váci világ vigalom három napja alatt 60-70 kulturális programból választhatnak az érdeklődők, nagyobb részük közvetlenül kötődik a barokkhoz. E kulturális események főszereplői többségében helyi művészek, elsősorban zenészek. A város neves előadóművészei között említhetjük meg többek között Lehotka Gábor orgonaművészt, Bogányi Gergely zongoraművészt és a Vox Humana együttest. A május 31-én induló Városházi esték című rendezvénysorozat – amelynek része a július 26–28-án tartandó vigalom is – késő őszig tart.
A Városházi esték lebonyolításához a Széchenyi-terv pályázatán nyert forrás is hozzájárul. A magas színvonalú zenei élet elismeréseként a zeneművészeti szakközépiskola sikeres pályázata révén sikerült szerezniük egy olyan, eredeti Fazioli-zongorát, amelyből Magyarországon csak ez az egy darab található. A hangszer alkalmas arra, hogy nemzetközi hírű művészeket is fogadhassanak. A városban szeretnék elérni, hogy a következő tavaszi fesztivál zongoraversenyét Vácott rendezzék. „Vác, ahol mindig történik valami” – e szlogen szerint állították össze az idei programokat is. A rendezvények többsége ingyenes, leginkább a városlakó polgároknak kedveskednek vele.