Választási kiskáté a második fordulóra

Abban a 131 egyéni választókörzetben, ahol az első fordulóban nem dőlt el a mandátum sorsa, a szavazóknak a holnapi második választási fordulóban ugyanoda kell menniük voksolni, mint ahol két héttel ezelőtt leadták szavazatukat. A szavazáshoz szükség van a lakcímet tartalmazó személyi igazolványra vagy a lakcímigazolványra és az újfajta személyazonosító igazolványra, vagy útlevélre, esetleg jogosítványra. Éjféltől ismét életbe lépett a kampánycsend.

Holnap abban a 131 választókörzetben tartják meg az országgyűlési képviselő-választások második fordulóját, ahol az első forduló érvényes, de eredménytelen volt, azaz nem dőlt el a mandátum sorsa, mert egyik jelölt sem szerezte meg az érvényes szavazatok több mint ötven százalékát. Negyvenöt körzetben már az első fordulóban érvényes és eredményes volt a szavazás, így ott nem kell második fordulót rendezni. Most vasárnap 6 millió 40 ezer állampolgár járulhat az urnák elé. A képviselői mandátumot a legtöbb szavazatot szerző jelölt nyeri el, feltéve, ha a részvétel meghaladta a 25 százalékot.
A választáson – az érintett körzetekben – azok az ország területén élő, nagykorú magyar állampolgárok vehetnek részt, akikre a törvényben meghatározott úgynevezett természetes kizáró okok egyike sem vonatkozik. Nincs választójoga ugyanis annak, aki cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll, akit eltiltottak a közügyek gyakorlásától, szabadságvesztés büntetését tölti, illetve büntetőeljárásban jogerősen elrendelt kényszergyógykezelés alatt áll.
Szavazni csak személyesen lehet, miután a személyazonosságot és a lakcímet érvényes igazolványok bemutatásával igazoltuk. Tehát a voksoláshoz szükség van a lakcímet tartalmazó személyi igazolványra vagy a lakcímigazolványra és az újfajta személyazonosító igazolványra, esetleg az útlevélre, vagy a 2001. január 1-je óta kiadott vezetői engedélyre. Ez utóbbiakat sorkatonáknál helyettesíti a katonai igazolvány.
A második fordulóra már senki sem kap névre szóló értesítőt, a szavazóknak pontosan ugyanoda kell menniük vasárnap, mint ahol két héttel ezelőtt leadták voksukat. Szavazni most is reggel hattól este hétig lehet. Ha a szavazásnak nincs akadálya, a szavazatszámláló bizottság átadja a választópolgárnak a szavazólapot, amelyet a választó jelenlétében kell lepecsételni, mégpedig úgy, hogy a bélyegző lenyomata a szavazócédula fejrészére essék, semmiképpen ne zavarja a szavazólap olvashatóságát. A szavazólap átvételét a választópolgár a névjegyzéken aláírásával igazolja. Fontos, hogy a szavazólaphoz borítékot is kapjon mindenki.
A jelöltre szavazni a neve melletti körbe tollal írt két, egymást metsző vonallal, iksszel vagy kereszttel lehet. Érvénytelen az a szavazólap, amelyről hiányzik a hivatalos pecsét vagy egynél több szavazatot tartalmaz.
Aki nem a lakóhelye szerinti választókerületben szeretne szavazni, ezt csak akkor teheti meg, ha még az első forduló előtt ehhez igazolást szerzett be. Vonatkozik ez a kórházban tartózkodókra is, tehát aki az utóbbi napokban lakóhelyétől távolabbi gyógyintézménybe került, az az említett igazolás hiányában nem élhet választójogával. Ha valaki tévedésből olyan jelölt mellé teszi az x-et vagy a keresztet, akit nem szeretne támogatni, egy alkalommal a rontás miatt új szavazólapot kérhet a szavazatszedő bizottságtól.
A választások költségeire mindkét fordulóban 6 milliárd 300 millió forintot fordítottak a költségvetésből. Az egyik legnagyobb tétel a 110 tonna papír költsége, de jelentős összeget szántak az elektronikus adatfeldolgozás védelmének megerősítésére is. A szavazatszámláló bizottság tagjai egész napos munkájukért ötezer forintban részesülnek, a jegyzőkönyvek vezetőit négyezer forint illeti meg.
*
A választás tisztasága érdekében számos jogszabály született, amelyek a lehető legpontosabban szabályozzák a szavazással kapcsolatos valamennyi részletet. Az alkotmány az alapelveket rögzíti. Külön törvény rendelkezik az országgyűlési képviselők választásáról, illetve a választási eljárásról. Kormányrendelet állapítja meg az országgyűlési egyéni és területi választókerületeket, számos belügyminisztériumi rendelet foglalkozik a választások rendjének részletes szabályozásával, így többek között a választójoggal nem rendelkezők nyilvántartásának vezetéséről vagy a választási költségek normatíváiról, elszámolási és ellenőrzési rendjéről. Ezen felül országgyűlési határozatok rögzítik a választások pénzügyi támogatásának mikéntjét. Az Országgyűlés választja meg az Országos Választási Bizottság (OVB) állandó tagjait, de például az országgyűlési választások időpontjának kitűzéséről köztársasági elnöki határozat rendelkezik. A választások törvényességét védi a büntető törvénykönyv is, de iránymutatásul szolgálnak az OVB állásfoglalásai és a Legfelsőbb Bíróság döntései is.