Válságban az atlanti szövetség?

A NATO „nagycsoportos” bővítésének növekvő támogatottsága ellenére az atlanti szövetség válságban van – írta tegnap a Financial Times. A brit gazdasági napilap kontinentális kiadásában közölt elemzés ezt azzal támasztja alá, hogy sem Washingtonban, sem Európában nincs konszenzus abban, pontosan miért is kellene kibővíteni a NATO-t. A Bush-kormányzat pedig még abban sem egységes, hogy milyen hasznos szerepet játszhatna a szövetség a jövőben. „Washingtonnak nincs NATO-stratégiája. Amíg az Egyesült Államok nem veszi komolyan a NATO-t, a bővítésnek nem lesz jelentősége” – mondta a lapnak Gyarmati István, aki annak idején a Magyarország csatlakozásáról szóló tárgyalásokat vezette.

A lap brüsszeli diplomáciai tudósítója szerint a NATO-val szembeni amerikai magatartásban szeptember 11. volt a fordulópont. A terrortámadások után Lord Robertson, a szövetség főtitkára azonnal felajánlotta a NATO támogatását az Egyesült Államok terrorizmusellenes háborújához. Konkrétan ez a washingtoni szerződés 5. cikkének az alkalmazását jelentette, amely szerint a szövetség bármely tagországa elleni támadás valamennyi tagország ellen irányulónak minősül. Washington azonban félvállról vette az ajánlatot, és nem élt teljes mértékben a lehetőséggel. Francois Heisbourg, a párizsi Stratégiai Kutatások Alapítványának igazgatója szerint azért, mert nem akarta, hogy akár a NATO, akár az európai szövetségesek megkössék a kezét vagy korlátozzák választási lehetőségeit. A Financial Times is úgy véli, hogy a szövetség nem sok mindent tudott volna felajánlani Washingtonnak olyan katonai potenciálok dolgában, mint a légi szállítási kapacitás vagy a hírszerzés. Veterán NATO-elemzők szerint azonban az amerikaiak főleg azért szorították háttérbe a NATO-t, mert már nemcsak a hidegháború, de szeptember 11-én, a „hiperterrorizmus” megjelenésével a hidegháború utáni korszak is váratlanul véget ért, s ez megváltoztatta az Egyesült Államok és Európa közötti kapcsolatokat.