Változatlan a régiósorrend

Hazánk regionális gazdasági fejlettségbeli differenciáltsága – a bruttó hazai termék (GDP) alapján mérve – a 2000. év folyamán tovább erősödött. A rangsor első három helyén továbbra is a közép-magyarországi, a nyugat-dunántúli és a közép-dunántúli régió áll, ahol az egy főre jutó GDP jelentős mértékben meghaladta, illetve a harmadik helyen álló régióban 2000-re elérte az országos átlagot.

Magyarország hét tervezési-statisztikai régiója gazdasági fejlettségében nem történt tendenciaváltás, a három vezető régió mellett a többi négy sorrendje is változatlan 1998 óta, ám ez utóbbiak átlagtól való lemaradása évről évre nőtt – mondta Bagó Eszter, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnökhelyettese tegnapi sajtótájékoztatóján.
Közölte: a folyó beszerzési áron mért, 2000. évi 13 151 milliárd forintnyi GDP-hez Közép-Magyarország 43,1 százalékkal, a Dunántúl 29,5 százalékkal, Kelet-Magyarország pedig 27,4 százalékkal járult hozzá. 2000-ben is erősödött a régiók közötti különbség, de lassabban, mint a korábbi években.
Az elnökhelyettes hozzátette: a keleti országrész részesedése az előző évihez képest 0,7 százalékponttal csökkent, miközben a központi és a dunántúli régiók 0,4, illetve 0,3 százalékponttal növelték arányukat.
Bagó Eszter rámutatott: az egy lakosra jutó GDP 2000-ben 1,312 millió forint volt, azaz 180 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A növekmény három százaléka a lakosság számának csökkenéséből adódott.
E mutató alapján a fejlettségi rangsor két végén álló régió közötti különbség tovább nőtt: a legfejlettebb régió fajlagos mutatójának értéke 1998-ban 2,18-szorosa, 1999-ben 2,36-szorosa, 2000-ben pedig 2,40-szerese volt a rangsor utolsó helyén álló észak-alföldinek.
Az egy főre jutó legmagasabb GDP-t Budapesten mérték, ahol elérte a 2,561 millió forintot. Ez csaknem kétszerese az országos átlagnak és 3,61-szerese a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyeinek.
Az elnökhelyettes közölte: a legfejlettebb megyék fajlagos mutató alapján képzett sorrendje átrendeződött. A megyék közül a legfejlettebb Győr-Moson-Sopron, Fejér és Vas megye volt 2000-ben. Mint mondta, 1999-hez képest Fejér és Vas megye pozíciója felcserélődött, amit egyfelől Fejér megye átlagosnál nagyobb mértékű, elsősorban a villamosgép-gyártásban elért gazdasági növekedése, másfelől pedig a mezőgazdasági teljesítmény Vas megyében bekövetkezett csökkenése okozta.
A KSH a középmezőnybe – a megyei átlag 101–120 százalékos sávjába – sorolta Zala, Veszprém, Komárom-Esztergom, Csongrád és Tolna megyét. Az öt megye egy főre jutó GDP-je közötti legnagyobb különbség az 1999. évi 104 ezer forintról 29 ezer forintra csökkent.
A legkevésbé fejlett Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, ahol az egy lakosra jutó GDP a megyei átlagnak csupán a 68 százaléka.
Bagó Eszter végezetül szólt arról, hogy az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó országok 56 régiójából 52-ben alacsonyabb a GDP a 75 százalékos támogatási küszöbnél. A legfejlettebbek közé tartozik Közép-Magyarország, Prága, Pozsony és Ciprus.