Hosszú a „lista” a Külügyminisztériumot érintő változások tekintetében, amely több esetben is vitákat kavar az MSZP és az SZDSZ között. Felmerült az is, hogy az SZDSZ kérné magát a minisztériumot, de ennek Kovács László személye miatt kicsi a realitása. A posztokon azonban már folyik a marakodás. Így a Határon Túli Magyarok Hivatalának élére a jelöltek között emlegetik a hivatal 1994 és 1998 közötti alelnökét, a szabad demokrata Törzsök Erikát és a szocialista Kocsi Lászlót egyaránt. Úgy tűnik, gyengültek az esélyei az SZDSZ-en belül Ara-Kovács Attilának, akinek a neve szintén felmerült e tisztség kapcsán. Meglepetésre más poszttal kapcsolatban hozzák szóba Tabajdi Csabát, a hivatal korábbi elnökét. A szocialisták kisebbségi szakértője a minisztérium háttérintézményének, a Teleki Alapítványnak a vezetője lehet. Mindez azt jelentené azonban, hogy a kedvezménytörvény szocialista támogatásában nagy érdemeket szerzett politikust a párt „parkolópályára” tenné. Hasonlóan többen – Szent-Iványi István (SZDSZ), Balázs Péter volt bonni nagykövet, a szocialisták mostani külügyi programjának kidolgozója és az integrációs ügyekkel foglalkozó Szanyi Tibor – pályáznak a politikai államtitkár tisztére is. A volt külügyes Akóts Klára lehet a miniszterelnök leendő külügyi főtanácsadója. Mint a hírekben felmerül, a Miniszterelnöki Hivatalban működő, külügyekkel foglalkozó osztály beolvadna a külügybe, amely a kormányfő gyengülését jelentené Kovács Lászlóval szemben. A közigazgatási államtitkár posztjára a jelenleg a szocialista pártelnök mellett dolgozó Udvardi Iván az esélyes. E tisztséggel kapcsolatosan felmerült a régi külügyes Somogyi Ferenc neve is, más információk szerint azonban ő aligha vállal ilyen szerepet a minisztériumban. Politikai kinevezettek kerülnének a szokásokkal ellentétben a középvezetői posztokra is. Így jellemző módon korábban felmerült, hogy a Közép- és Kelet-Európát felügyelő helyettes államtitkár a párt ortodox vonalához tartozó egykori varsói nagykövet, Hárs Gábor lenne, akinek kinevezése már a kilencvenes évek derekán megütközést keltett a lengyel fővárosban. Mostani szerepvállalásának esélyeit azonban erősen rontja, hogy a jelenlegi parlamenti erőviszonyok mellett egyéni körzetben szerzett képviselői mandátumát aligha adhatja fel.
Mark Rutte bejelentést tett a következő NATO-csúcsról
