Sajtóberkekben és a politika porondján is kivételes alkalomnak kínálkozik Gerhard Schröder és Edmund Stoiber tervezett vitája, már csak azért is, mert ha a felek megegyeznek, akkor a német demokrácia történetében első alkalommal „debütál” majd a kancellár és kihívója a kamerák kereszttüzében. A szociáldemokrata Helmut Schmidt például méltatlannak találta a televíziós megmérettetést, és a kereszténydemokrata Helmut Kohl is rendre kitért a felkérések elől. A médiakancellárnak titulált Schröder azonban szinte azonnal elfogadta a konzervatív oldal felkérését. A parázs vita azonban még mindig a – kívülálló számára nevetséges, a résztvevők szerint azonban véresen komoly – részletekről folyik.
Az előkészítések során például különösen nagy jelentőséget kapott a jelöltek testmagassága. A Schröder (174 centiméter) és Stoiber (186 centiméter) között feszülő tizenkét centiméter hallatlan civódást idézett elő a két tábor között. Stoiber ugyanis állva, Schröder viszont ülve szeretne vitázni. Matthias Machnig, az SPD ügyvezetője szerint 75 percig állva vitázni „egy kicsit hosszú”. A kereszténydemokraták főtitkára, Laurenz Meyer azonban úgy vélte: „Ha a kancellárnak problémája van az álldogálással, akkor szívesen a rendelkezésére bocsátunk egy zsámolyt.” A perpatvarnak azonban korántsincs vége – sőt a jelek szerint még csak most kezdődik: a szociáldemokraták állítólag mozireklámmal tervezik kigúnyolni a „stoibern”-nek nevezett beszédmódot, amelynek lényege, hogy minden mondatnak három eleje van, nincs viszont befejezése. Vita folyik arról is, hogy miként szólítsák a jelölteket: kancellár úrnak, netán Schröder úrnak. S ki válaszoljon elsőként? És főként, hogy mikor legyen a nagy megmérettetés?
A berlini kormány szóvivője, Bela Anda láthatólag ragaszkodik a szeptember 2-i, illetve 20-i időpontokhoz. A kereszténydemokraták ezzel szemben azt szeretnék, ha a vitát három héttel a szeptember 22-i parlamenti választások előtt rendeznék. Nincs megegyezés a helyszínt illetően sem: Schröder csapata tévéstúdióba vonulna, Stoiber azonban a magáncsatornák javaslatait követve egy színházat vagy egy jelentős bank átriumát részesítené előnyben. Arról is folyik a huzavona, hogy legyen-e közönsége a vitának: ha a szociáldemokratákon múlna, akkor a publikum kívül maradna, a konzervatívoknak azonban a jelek szerint nincs kifogásuk a nézősereg ellen.
A héten egyébként sok minden eldőlni látszik: ma Berlinben egyeztetnek majd a két nagy párt képviselői, valamint a legnézettebb német televíziócsatornák (ARD, RTL, SAT1, ZDF) vezetői. Sajtóhírek szerint még ha mindkét jelölt nyer is a vitával, a tévécsatornák minden bizonnyal veszíteni fognak. Már csak azért is, mivel a tévéfőnökök készek arra, hogy elfogadják a politikusok előírásait – és így például lemondjanak arról, hogy reklámokkal szakítsák meg a szópárbajt. Német földön mindezeken túl nagy találgatásokra ad okot az is, hogy ki vezényli majd le a televíziós vitát.
Az előkészítésekből kiderült, hogy mindkét fél óriási jelentőséget tulajdonít a választások előtti szópárbajnak. Michael Spreng, a konzervatív jelölt kampányfőnöke úgy vélekedett, hogy a szópárbaj győztese legfeljebb fél százalékkal több voksot söpörhet majd be. Ennek a fél százaléknak azonban egy igazán szoros versenyfutásban különös jelentősége lehet.
Nem lesz francia elnökvita. Jacques Chirac kedden este kategorikusan visszautasította Le Pen tévévitára szóló kihívását. A második fordulóba jutott elnökjelöltek 1974 óta híres vitákat folytattak a képernyőkön, előre meghatározott keretek között. A franciák sokszor csak a vita megtekintése után döntöttek arról, kit is támogatnak a mindent eldöntő második fordulóban. Chirac szerint azonban nincs értelme a vitának, mert antidemokratikus ellenfelével nincs miről beszélgetni. Az idei első forduló előtt a biztosra vett két befutó, Jacques Chirac és Lionel Jospin miniszterelnök tévépárbajának időpontját – április 30. – is előre kitűzték. (S. L. S.)
Orbán Viktor De Gaulle szerepében
