GENF. Az első fázisban a tagállamoknak alkalmuk nyílik arra, hogy kifejtsék elképzeléseiket arról, hogy milyen irányba fejlődjék tovább a nemzetközi vitarendezési fórumok között különlegesen hatékonynak számító – a WTO elődjétől, a GATT-tól (General Agreement on Tariffs and Trade) kölcsönzött kifejezéssel élve – paneleljárásnak nevezett választottbírósági szabályrendszer. Balás Péter nagykövet arra kérte a tagállamokat, hogy ne a koncepcionális vita befejezése után, hanem már a párhuzamos második fázisban is terjesszenek konkrét javaslatokat a bizottság elé. Az Európai Unió, amely az Egyesült Államokkal egyetemben a leggyakrabban előforduló vendég a WTO-panelek előtt, máris benyújtotta reformelképzeléseit a civil szervezetektől származó, az amerikai jogrendszerből ismert, úgynevezett amicus curiae beadványokról, a jogszabályok kötelező WTO-kompatibilitását kiváltani hivatott kompenzációról és a panelek személyi összetételéről.
A személyi kérdésekben tett javaslatokon kívül, amelyek szerint a fennálló – a WTO-hoz delegált missziók diplomatái egy alkalomra bírói teendőkkel megbízó – rendszer helyett célszerűbb lenne egy hivatásos választottbírói testület létrehozása.
Az unió elképzelései nagy vihart kavartak a fejlődő országok körében. A sokszor környezetszennyező és a munkásokat embertelen körülmények között foglalkoztató harmadik világbeli munkáltatók nem örülnének, ha a fő szabály szerint államközi vitarendezési eljárásban, beadványaikkal megjelenhetnének a profi természet- és emberi jogvédő nyugati civil szervezetek.
Úgy érzik, hogy amíg a kereskedelmi vitarendezés az államok közötti kapcsolatok területén marad, a külügyi adok-kapok okos kiaknázásával elkerülhetik, hogy a világszervezet a munkakörülmények olyan változtatására kényszerítse őket, amely lerontaná a fejlett országokkal szemben itt bőségesen rendelkezésre álló, olcsó és igénytelen munkaerőn alapuló előnyüket. Ha a paneleljárás végén a vesztes fél kiválthatja az ítéletbe foglalt, kötelezően WTO-jogkövető magatartást a győztes félnek fizetett kompenzációval, a gazdag országok megengedhetik majd maguknak, hogy áthágják a nemzetközi kereskedelem szabályait és csak a szegények, akik nem tudják kifizetni a kárt, lesznek kénytelenek követni a szabályokat.
A nagykövet, aki kinevezését hazánknak a világkereskedelemben betöltött helyénél sokkal nagyobb – a sokévi következetes kereskedelempolitikai aktivitás eredményeként kialakult – presztízsével és a saját, az uruguayi forduló néven ismert kereskedelem-liberalizációs tárgyalássorozat során végzett munkája eredményének tartja, bízik abban, hogy a reform megvalósítható a kitűzött 2003. májusi dátum előtt.
Csak romok maradtak a világ leghosszabb tengeri gázvezetékéből
