WTO: reform magyar vezetéssel

Balás Péter, Magyarország WTO-nagykövete bejelentette, hogy az általa vezetett – a Doha-forduló egyik fontos célkitűzéseként a Kereskedelmi Világszervezet választottbírósági eljárásának reformját előkészítő – bizottság két párhuzamos fázisban folytatja munkáját.

Albert Levente
2002. 04. 26. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

GENF. Az első fázisban a tagállamoknak alkalmuk nyílik arra, hogy kifejtsék elképzeléseiket arról, hogy milyen irányba fejlődjék tovább a nemzetközi vitarendezési fórumok között különlegesen hatékonynak számító – a WTO elődjétől, a GATT-tól (General Agreement on Tariffs and Trade) kölcsönzött kifejezéssel élve – paneleljárásnak nevezett választottbírósági szabályrendszer. Balás Péter nagykövet arra kérte a tagállamokat, hogy ne a koncepcionális vita befejezése után, hanem már a párhuzamos második fázisban is terjesszenek konkrét javaslatokat a bizottság elé. Az Európai Unió, amely az Egyesült Államokkal egyetemben a leggyakrabban előforduló vendég a WTO-panelek előtt, máris benyújtotta reformelképzeléseit a civil szervezetektől származó, az amerikai jogrendszerből ismert, úgynevezett amicus curiae beadványokról, a jogszabályok kötelező WTO-kompatibilitását kiváltani hivatott kompenzációról és a panelek személyi összetételéről.
A személyi kérdésekben tett javaslatokon kívül, amelyek szerint a fennálló – a WTO-hoz delegált missziók diplomatái egy alkalomra bírói teendőkkel megbízó – rendszer helyett célszerűbb lenne egy hivatásos választottbírói testület létrehozása.
Az unió elképzelései nagy vihart kavartak a fejlődő országok körében. A sokszor környezetszennyező és a munkásokat embertelen körülmények között foglalkoztató harmadik világbeli munkáltatók nem örülnének, ha a fő szabály szerint államközi vitarendezési eljárásban, beadványaikkal megjelenhetnének a profi természet- és emberi jogvédő nyugati civil szervezetek.
Úgy érzik, hogy amíg a kereskedelmi vitarendezés az államok közötti kapcsolatok területén marad, a külügyi adok-kapok okos kiaknázásával elkerülhetik, hogy a világszervezet a munkakörülmények olyan változtatására kényszerítse őket, amely lerontaná a fejlett országokkal szemben itt bőségesen rendelkezésre álló, olcsó és igénytelen munkaerőn alapuló előnyüket. Ha a paneleljárás végén a vesztes fél kiválthatja az ítéletbe foglalt, kötelezően WTO-jogkövető magatartást a győztes félnek fizetett kompenzációval, a gazdag országok megengedhetik majd maguknak, hogy áthágják a nemzetközi kereskedelem szabályait és csak a szegények, akik nem tudják kifizetni a kárt, lesznek kénytelenek követni a szabályokat.
A nagykövet, aki kinevezését hazánknak a világkereskedelemben betöltött helyénél sokkal nagyobb – a sokévi következetes kereskedelempolitikai aktivitás eredményeként kialakult – presztízsével és a saját, az uruguayi forduló néven ismert kereskedelem-liberalizációs tárgyalássorozat során végzett munkája eredményének tartja, bízik abban, hogy a reform megvalósítható a kitűzött 2003. májusi dátum előtt.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.