Zalaegerszeg fejlődő régió

Az ország délnyugati szögletében Zalaegerszeg sosem volt elhanyagolható tényező. A több mint 750 éves mezőváros mindig fontos szerepet töltött be a térségben. Az utóbbi néhány évben a régió meghatározó településévé vált a megyeszékhely.

Göcsej fővárosának polgármestere, Gyimesi Endre a térség dinamikusan fejlődő nagyvárosaként definiálja Zalaegerszeget. A 63 ezres lakosság stabilizálódott, a városiasodó vonzáskörzettel több ezerrel növekedett a lélekszám. Zalaegerszegnek két ipari parkja is van, az egyiket egy multinacionális cég vásárolta meg a várostól. Több mint háromezer új munkahely létesült, az ország munkanélküliségtől sújtott területeiről sokan idevándoroltak. Ez hatott a bérekre is, versenyképes jövedelmet kellett kínálni a munkavállalóknak.
További multinacionális cégek is meghatározóak a régió foglalkoztatáspolitikájában. Az élelmiszer-ipari cégek, a kerámiaipar, a gépgyártás, a ruhaipar mellett szinte nincs ágazat, amelyben ne működne termelő, szolgáltató vagy kereskedelmi egység Zalaegerszegen. Tisztán magyar, külföldi és vegyes tulajdonú vállalkozások egyaránt részesedéssel bírnak a foglalkoztatásban.
Az otthonteremtést kulcsprogramként kezelte a város önkormányzata. 1995-től folyamatosan épülnek szociális és üzleti alapon bérlakások, valamint piaci értékesítésre szánt otthonok. Befejeződött a szennyvíztisztító mű korszerűsítése, és tavaly átadták az ország legmodernebb, PHARE-támogatással létesített hulladékdepóniáját. A szennyvízcsatorna-hálózatot kétmilliárdos beruházással építi tizenkét település.
A Nagykanizsa és Vasvár közti, 74-es számú főútvonal zalaegerszegi elkerülő szakaszának megépítésével húsz éve félbemaradt folyamat fejeződött be. A több mint kétmilliárdos projekt uniós és állami támogatással valósult meg. Megkezdődött a várost átszelő 76-os, Balatonszentgyörgy és Körmend közti út elkerülő szakaszának építése. Hetven évig nem volt vasúti öszszeköttetése az országnak Szlovéniával, az új vasútvonal Zalaegerszegen át vezet Budapestig. A gazdasági haszna már érződik. A tehervonatoknak Andráshida térségében építenek ki pályaudvart.
A megyeszékhelytől 35 kilométerre fekvő zalavár–sármelléki volt orosz katonai létesítmény fejlesztendő reptérként szerepel, Zalavár és Sármellék tervezi újraindítását. A hatvanas években menetrend szerinti gépek közlekedtek Zalaegerszegről Budapestre és Győrbe. A közigazgatásilag Zalaegerszeghez tartozó Andráshida repülőterének fogadóépületét felújították.
A Gébárti-tó mellett folyik az ország legnagyobb vízi vidámparkjának építése. A három éve zöldmezős beruházásként indult építkezés mintegy egymilliárd forintos programmal folytatódik, amelyhez a Széchenyi-tervből hatszázmilliós támogatáshoz jutott a város. Megkezdődött a stadion rekonstrukciója is. Ha Magyarország rendezheti meg a 2008-as a Európa-bajnokságot, Zalaegerszeg lesz az egyik helyszín, s ez esetben új stadion épül.
Míg a nyugat-dunántúli régió meghatározó szereppel bír az ország gazdaságában, a felsőoktatási intézmények nem követték ezt a tendenciát. E területen előrelépést tervez a város, a megszűnt laktanya épületeit részben úgy hasznosítják, hogy itt helyezik el az újabb felsőoktatási intézményeket. A gazdasági főiskola pénzügyi és számviteli kara már itt kapott helyet.