50-60 milliárd informatikára a költségvetési szférában

A közel tizenötezer magyarországi költségvetési intézmény 2001-ben mintegy ötven-hatvan milliárd forintot fordított (saját vagy egyéb forrásból) informatikára — derül ki a Magyar Infokommunikációs Jelentés idén év elején készített, költségvetési szegmensre vonatkozó elemzéséből. A saját költségvetésből allokált pénzeszközök közel negyvenmilliárd forintot tettek ki, a fennmaradó tételt egyéb forrásokból finanszírozták a szervezetek: minden ötödik intézmény (húsz százalék) pályázati úton nyert pénzeszközöket (is) felhasznál az IT működési költségek fedezésére, valamint gyakori a közvetlen felettes szerv költségvetéséből származó források allokálása is (tizenhat százalék). Az IT beruházási kiadásokat — a működési költségekkel szemben már csak — az intézmények körülbelül fele finanszírozza saját forrásból (ötvennégy százalék).
A piac legjelentősebb szereplői között a központi költségvetési intézmények szerepelnek, hozzájárulásuk a teljes piachoz mintegy húsz-huszonöt milliárd forint volt a tavalyi évben. Az oktatási intézmények informatikai piaca a BellResearch elemzői szerint eléri a tizenöt-húsz milliárd forintot, melynek jelentős részét adják a pályázati- és egyéb támogatások útján (azaz nem saját forrásokból) megvalósított fejlesztések. Az önkormányzati szféra összes kiadása tízmilliárd forint körüli összegben nevezhető meg, míg a közintézményi informatikai piac legkisebb szegmensét jelenti az egészségügyi-szociális szféra, hozzávetőlegesen hat-hét milliárd forintos hozzájárulással.
A Magyar Infokommunikációs Jelentés adatai szerint a költségvetési intézmények 2001-ben átlagosan nettó 2,77 millió forintot fordítottak saját költségvetési forrásaikból informatikára. A BellResearch által modellezett, többcsatornás informatikai finanszírozásra vonatkozó elemzésből jól nyomon követhető, hogy a saját forrásból megvalósított informatikai kiadások csak egy dimenzióját képezik az összes informatikai ráfordításnak, mivel a — jellemzően forráshiányos gazdálkodási körülmények között működő — közintézmények részben egyéb (pályázati, alapítványi stb.) úton finanszírozzák IT-beruházásaikat; illetve jelentős szerep jut a központi, illetve ágazati informatikai fejlesztési projekteknek is.
(A Magyar Infokommunikációs Jelentés Költségvetési szegmens modulja a központi költségvetési és önkormányzati intézmények telekommunikációs, informatikai és internetes piacának tényadatokon alapuló, szakértő elemzése. Az aktuális infokommunikációs adatokat a tanulmány tizenöt intézményi csoportban, központi költségvetési szervek, önkormányzatok, oktatási intézmények és egészségügyi szervek szerinti bontásban tárgyalja. A kutatás eredményei a teljes hazai államigazgatási és önkormányzati szférára reprezentatívak az intézmények mérete, tevékenységi köre és regionális elhelyezkedés szerint. A teljes minta hibahatára legfeljebb ±3,1 százalék. A Magyar Infokommunikációs Jelentés adatfelvétele 2001. november—2002. január között zajlott. A kormányzati szegmens monitorozása éves rendszerességgel, azonos mintán és módszerrel történik. A Magyar Infokommunikációs Jelentés a BellResearch és a Think Consulting stratégiai együttműködésének eredménye, a két vállalat közös kiadványa.)