A tét az volt, nyit-e a párt a szlovákság felé olyannyira, hogy igazából megszűnik a magyarság kizárólagos érdek-képviseleti szerepét betölteni, avagy olyan programot fogalmaz meg, amely alapvetően a magyarság érdekeit szolgálja, de regionálisan a magyarokkal együtt élő más nemzetiségek szükségleteire is választ ad. Nos, a kongresszus az utóbbi utat választotta, s a program a polgár esélyeiről, a családok támogatásáról, a régiók fejlesztéséről, a szlovákiai magyarság jogbiztonságáról és az állam szerepéről szól. Eszerint az MKP szorgalmazni fogja a jelenlegi területi felosztás megváltoztatását úgy, hogy a megyei szintű önkormányzatokat azonos adottságú és jellegű régiók alkossák. Törvénymódosításokkal fogja elérni, hogy a kollektív bűnösség elve alapján meghurcolt és kárt szenvedett magyarokat kártalanítsák, továbbá újra javaslatot tett a nevesítetlen földek kérdésének rendezésére, valamint az önálló magyar egyetem kialakítására. Az MKP céljait Bugár Béla elnök szerint kormányzati pozícióból szeretné megvalósítani, ugyanakkor nem akar mindenáron tagja lenni a szeptemberi választások után összeálló új kormánykoalíciónak.
Az MKP kongresszusán megjelent több neves nyugat-európai politikus, döntően az Európai Néppárt tisztségviselői, illetve az Európai Parlament néppárti frakciójának képviselői, akik igen nagyra értékelték a magyar párt szerepvállalását a szlovákiai kormánykoalícióban, kiszámítható és megbízható partnernek nevezve az MKP-t, amely megítélésük szerint stabilizáló szerepet töltött be az elmúlt négy év során Szlovákiában. A kongresszuson a magyarországi pártok közül az MSZP-t Szabó Vilmos, a Magyar Demokrata Fórumot Boross Péter, a Fidesz-Magyar Polgári Pártot pedig Németh Zsolt képviselte, aki beszédében kiemelte, az MKP az elmúlt négy év során aktív szerepet vállalt a magyar nemzet határok feletti újraegyesítésének folyamatában.
Robbie Keane: Ha ez nem motiváció nekünk, akkor nem tudom, hogy mi
