Ön többször is tiltakozott az OVB-t ért politikai kritikák, támadások miatt. Érzékelt politikai pressziót a háttérből?
– Túlzott és méltánytalan volt a nyomás, ami az Országos Választási Bizottságra nehezedett. Első alkalommal, mindjárt megválasztásunk után, szembesülhettünk a politikai támadásokkal, amikor pártkatonának tituláltak bennünket. Ezt követően már az Orbán–Nastase-megállapodás kritikája foglalta le a politikai közszereplők jelentős részét, így mi mentesülhettünk egy időre a munkánkat nem igazán előrevivő figyelemtől. Tulajdonképpen az emlékezetes Vecsernyés-féle beadvány volt a fordulópont, amikor még a „jogi gengszter” címkét is megkaptuk. Azért, mert lelkiismeretesen foglalkoztunk egy beadvánnyal.
– Azt mondták egyes politikai szereplők, hogy jogi csűrés-csavarással próbálták kétségbe vonni a választások végeredményét…
– Ha ez így lenne, a magyar jog nem ismerné a jogorvoslat lehetőségét, megszűnne a másodfokú eljárás, hiszen mindenki jogsértő lenne, aki fellebbez. Nem lehet tekintélyelvűségre alapozni egy érvelést. Attól, mert valaki nem végezte el a jogi egyetemet, igaza lehet. Ha pedig másoknak a komoly szakmai múlt hiányzott, úgy Zlinszky János volt alkotmánybírónak és Sólyom Lászlónak, az Alkotmánybíróság volt elnökének a véleménye talán mégsem intézhető el egy kézlegyintéssel. Mindketten úgy foglaltak állást, hogy a visszalépett jelöltekre leadott töredék szavazatokat nem lehetne számításba venni az országos listánál. Visszatérve az eredeti kérdésére, nekem azzal volt és van gondom, ahogy a politikai viták befolyást próbáltak gyakorolni az OVB döntéseire. A támadások és az indulatos felszólítás után a választási bizottság többsége úgy határozott, hogy megmásítja saját korábbi határozatát, s mégsem hagy pár napot a kérdés alapos átgondolására, hanem előrehozott ülésen érdemben dönt. Ez az én személyes véleményem szerint megengedhetetlen, hiszen precedenst teremt egy független köztestület tevékenységének politikai befolyásolására, ami a polgári demokráciáktól teljességgel idegen.
– Megdöbbentő volt sokak szerint, hogy a választással kapcsolatos anomáliák, visszaélések szinte semmilyen következménnyel nem jártak. Létezik, hogy nincs szankció, amikor egy képviselőt a választás napján a nyílt utcán megvernek, mint tették a fideszes Illés Zoltánnal? Nem kell ugyanis demagógnak lenni ahhoz, hogy belátható legyen: embereket riaszthat el a voksolástól, ha azt látják, még egy képviselő sem élvez védettséget.
– Ez azért túlzás, hiszen egy-két esetben a területi választási bizottságok helyt adtak a panasznak. Az már más lapra tartozik: ennek semmilyen következménye nem volt a választásra nézve. A kérdés második felére pedig csak azt tudom mondani, hasonló atrocitások esetén mindenkinek jogában áll büntetőfeljelentést tenni. Ez már nem befolyásolja az adott körzetben a választások végkimenetelét.
– És ha egy párt egyértelmű kampánysértést követ el azzal, hogy eteti és itatja a választópolgárokat a választások napján? Egyáltalán, miként fordulhat elő az is, hogy egy szavazókörhöz egy kocsma teraszán vezessen az út, mint például Baranya megyében?
– Tudom, hogy mely esetekre utal, ám ezek elbírálása szintén a területi választási bizottságok kompetenciájába tartozik. A választási eljárásról szóló 1997-es törvény pedig úgy rendelkezik, hogy egy választás eredményét akkor semmisíthetik meg, ha a visszaélés úgymond érdemben befolyásolja a voksolás végkimenetelét. Márpedig a területi bizottságok úgy ítélték meg: ilyen következménye legtöbb esetben nem volt e cselekményeknek. A szavazókörök elhelyezése kapcsán a jogszabály nem tartalmaz konkrét direktívákat arra, hol kell felállítani őket.
– Az is igen elgondolkodtató, hogy semmilyen hátránya nem származott azoknak, akik iskolákban tájékozódtak kötetlen eszmecseréken a gyerekektől szüleik pártszimpátiáiról.
– Csak ismételni tudom magam: a jogszabály ilyen esetekben sem rendel szankciókat, amelyek igazán visszatarthatnák az ilyesfajta valóban ízléstelen kampánytól a politikai erőket. Nekem pedig, mint az OVB egyik tagjának, a testülettel egyetemben nem a törvény bírálata a feladatom, hanem a betartatása feletti őrködés. A választási bizottság csak azzal az eszközrendszerrel gazdálkodhat, amely a rendelkezésre áll.
– S ha a szavazókörben sértenek törvényt? Ha kiderül, hogy egy urnában több szavazat van, mint ahányan leadták a voksukat? Vagy ha az üres urnába bedobandó ellenőrző szelvényt az utcán találják meg, amint terelgeti a szél?
– Szomorú anomáliák ezek, hozzánk is eljutottak ilyen hírek, de az adott szinten döntöttek felőlük.
– Az OVB nem tudott volna mégis föllépni? Hiszen a köztudatban úgy él: az önök testülete egyfajta csúcsszervként működik.
– Az OVB-nek csak arra van jogosítványa a jelenlegi jogszabály szerint, hogy a választás egészét semmisítse meg, ha a visszaélések érdemben hatással voltak a végeredményre. A területi bizottságok egyébként teljes autonómiát élveznek, nincsen tehát semmilyen alá-, fölérendeltségi viszony. Ha valaki panaszának nem adott helyt a területi szerv, a megyei bírósághoz fordulhatott. Az ő döntésük azonban már jogerős, amit az OVB természetesen már nem bírálhat felül.
– Nem tartanak attól, hogy mindez felhívás a táncra a következő választás idején, s az anomáliák csak sokasodhatnak? Végeredményben a választási bizottság tekintélye látja a kárát azoknak az eseménysoroknak, amelyek nyilvánosságot kaptak.
– A kérdésben benne van a válasz. Úgy gondolom, önmagában is beszédes, hogy az OVB-nek a törvénymódosítással kapcsolatos saját elképzelései is lesznek, s erre a parlamentáris szereplők is igényt tartanak.
– Ön milyen változtatásokat tartana célszerűnek?
– Részint azokra a gondokra kell jogszabályi választ találnunk, amelyekről eddig is szó volt. Nem ártana, ha a törvény felsorolná, a választások tisztaságát sértő milyen cselekményre milyen szankció várható, s a jogsértésért való személyi felelősséget is részletezettebben, akár különböző jogterületeken belül is meg kellene állapítani. A választás rendje elleni bűncselekmény gyakorlati alkalmazása során például túl magasan szabják meg a határt a bíróságok. Helyesnek tartanám, ha egy szavazóköri elnök akár köztisztviselői jogviszonyát is kockáztatná azzal, ha súlyos szabálytalanságban részes. Úgy vélem, fontos lenne az is, hogy a két forduló közti, másik választókörzetbe történő átjelentkezések, hirtelen lakhelyváltoztatások ne befolyásolhassák a választásokat, s mindez ellenőrizhető, a választási eljárásra is kiható legyen.
– Az OVB nem tehetett volna többet azért, hogy az emberek jobban legyenek informálva jogaikról, lehetőségeikről?
– Minden ülésünk után a sajtó rendelkezésére álltunk, s a felmerült kérdésekre kimerítő tájékoztatást adtunk. Az már egy egészen más kérdés, hogy ebből mi „jött át” a médián. Talán ezért is lenne üdvös, ha a médiatörvény módosításakor erre is kitérnének.
– Végezetül látja-e akadályát annak a népi kezdeményezésnek, amely a szavazatok újraszámlálására irányul? Szájer József, a Fidesz eddigi frakcióvezetője ugyanis hangsúlyozta: az újraszámlálás semmiképpen sem a választások végeredményének a megváltoztatására irányul.
– Nem nyilatkozhatom olyan ügyről, amelyről az OVB testületi állásfoglalást hoz majd. A népi kezdeményezésekkel kapcsolatos hatályos jogszabály hozzáférhető, mindenki levonhatja belőle a megfelelő konzenvenciákat, biztos vagyok benne, hogy képzett jogászként a Fidesz politikusa sem mulasztotta el ezt.
Németország
Berlin cserben hagyja Ukrajnát – ennyit a biztonsági garanciákról
