Évek óta mintegy 2,5–2,6 millió a magyarországi biztosított lakások száma. A legtöbb piaci szereplőnél tavaly és az idei első negyedévben sem volt jelentős felfutás – tudtuk meg Szurgyi Nándortól, a Magyar Biztosítók Szövetsége lakásbiztosítási tagozatának vezetőjétől, a piac 45 százalékát magáénak tudó ÁB-Aegon szakemberétől.
Ez azt jelenti: a mintegy négymillió hazai lakóingatlannak változatlanul csak a kétharmada biztosított. Szakértők úgy vélik: a szerződésszám azért csökkent le a kilencvenes években regisztrált hárommillióról, mert az elmaradottabb régiókban élők (többek közt) a biztosítási díjon kívántak spórolni.
Szurgyi szerint a biztosítók csak kismértékben tudtak profitálni a kedvezményes állami jelzáloghitelek tavalyi és idei megugrásából, noha sok hitelintézet a kölcsönfedezet részeként lakásra szóló vagyonbiztosítás megkötését is előírja. A szakember úgy vélte: a korábban is biztosítás nélkül élők nem vesznek fel jelzáloghitelt. Azok többségének, akik ma új lakást szereznek, már eddig is volt ilyen szerződése – vélte.
A lakásbiztosítók tavaly 35,8 milliárd forint együttes díjbevétellel zártak, ami infláció feletti bővülés a legnagyobb szereplők – az ÁB-Aegon mellett Generali-Providencia, Allianz Hungária, OTP-Garancia és az AXA Colonia – 2000. évi 28,78 milliárdos teljesítményéhez képest. Csakhogy az előrelépés nem a szerződésszám megugrásának, hanem a díjnövekedésnek és a fizetendő szolgáltatások bővülésének – például a kiegészítő személybiztosítások vagy telefonos, mesteremberküldő ügyfélszolgálatok bevezetésének – volt köszönhető.
Ursula von der Leyen az EU érdekeivel ellentétes vörös vonalakat húzogat + videó
