Sokan találgatják mostanában: miért döntött Faragó Csaba, a Dunaferr Rt. elnöke úgy, hogy erről a pozíciójáról, és igazgatósági tagságáról is lemond. Ma még nem ismeretes a válasz. Egy biztos, nem a busás „lelépti díj” reményében, hiszen Faragó Csaba már kinevezésekor lemondott az ezzel a beosztással járó tiszteletdíjról.
Horváth István, a Dunaferr Rt. korábbi elnök-vezérigazgatója ugyanakkor néhány sajtóorgánumban – például a Dunaújvárosi Hírlapban – így nyilatkozott: „Az ÁPV Rt. mostani vezetőivel én nem vállalnék közösséget, különösen nem egy elnöki funkciót a Dunaferrnél.
Elképzeléseim már vannak, hogy milyen feltételekkel vállalnám az elnökséget. Arra az időre utalnék, amikor az Acél XXI. Kft.-vel kötött vagyonkezelői szerződés működött, mert szerintem azzal a hatáskörrel lehet felelősséggel egy céget jól irányítani. És persze kell ehhez egy olyan stáb, amely végrehajtja az utasításokat.”
Még egyszer a vagyonkezelői szerződésről
Hat évvel ezelőtt pályázatot írt ki az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. a Dunaferr vagyonkezelésének ellátásáról, amelynek nyertese a Dunaferr Rt. vezetéséből alakult, százmillió forint törzstőkéjű Acél XXI. Kft. lett. Három hónappal a szerződéskötés után – 1996 végén – ötmilliárd forint értékű vagyongyarapodást regisztrált a 21 tagú kft., igaz, ez abból eredt, hogy a szerződéskötéskor még nem volt kész a vállalat konszolidált mérlege. Emiatt akkor csak az előző évi saját tőkét tudták figyelembe venni, ami 36,9 milliárd forintos összeg volt. 1997-ben és 1998-ban 12-13 milliárd forintos vagyonnövekedést regisztráltak.
Az ÁPV Rt. 2000-ben leszögezte, hogy az Acél XXI. Kft.-vel kötött vagyonkezelési szerződés módosítását, esetleg felmondását kezdeményezi. A vagyonkezelő szerint igen különös – és az adófizetők számára hátrányos – megoldás az, hogy egy állami cég vezetői munkaszerződésben rögzített feladataik elvégzéséért a fizetésen és a prémiumon felül még milliárdos nagyságrendű sikerdíjat is kaphassanak. Az ÁPV Rt. szerint irreális a sikerdíj számítási módja is, hiszen már a szerződéskötés pillanatában tudható volt, hogy az Acél XXI. Kft. tényleges eredményjavulás nélkül, könyvelési „trükkökkel” is növelni tudja a Dunaferr Rt. saját vagyonát, így kockázat nélkül hozzájuthat a hatalmas sikerdíjhoz. Az ÁPV Rt.-nél a kormány határozata nyomán részletes belső vizsgálat indult a szerződés létrejöttének tisztázására.
Kiderült, hogy a szerződés a kft. vagyonkezelői díját úgy állapította meg, hogy a társaság saját tőkéjének egy ezrelékét képező fix díj mellett sikerdíjat is biztosított: ez a saját tőkenövekményének 12,5 százaléka (illetve alulteljesítés esetén négy százaléka). A sikerdíj elszámolása a vagyonkezelési szerződés lejártakor esedékes, a megállapodás szerint azonban az évenkénti teljesítés alapján sikerdíjelőleg kifizetésére kerül sor. A tulajdonosijog-átadás egyik sajátos eleme például az, hogy Horváth István, a Dunaferr Rt. volt elnök-vezérigazgatója felett a munkáltatói jogokat (fizetésének, prémiumának, munkafeladatának, hatáskörének megállapítása) az Acél XXI. Kft. ügyvezető igazgatója, azaz saját maga gyakorolta.
Extra díjazások
Az Acél XXI. Kft.-be tömörült 21 cégvezető a Dunaferr Rt.-ben végzett munkájáért saját rendes fizetésén és prémiumán felül csaknem nettó 430 millió forintot vett fel. 1996-ra vonatkozóan a privatizációs szervezet 153 millió forint plusz áfa sikerdíjelőleget fizetett ki, a szintén tulajdonos Kincstári Vagyoni Igazgatóság pedig 1996-ra 43 millió forint plusz áfát, 1997-re vonatkozóan pedig több mint nettó 200 millió forintot utalt át. Fix díjként az Acél XXI. Kft.-be tömörült cégvezetők harmincötmillió forintot kaptak. A vagyonkezelő jogi igazgatósága még a ’96-os szerződést megelőzően leírt véleménye szerint az Acél XXI. Kft. által benyújtott pályázat több oknál fogva is érvénytelen volt. Így például a pályázó nem fogadta el a pályázat díjazási feltételeit, hanem maga szabta meg azokat. A pályázat értékelésekor az egyedüli induló Acél XXI. Kft. a bíróságon még be sem volt jegyezve. A jogi igazgatóság már akkor felvetette, etikus-e az Acél XXI. tulajdonosainak azért külön vagyonkezelési (fix és sikerdíjat) fizetni, amiért – mint a Dunaferr Rt. vezető menedzserei – rendes fizetést kapnak.
1997-es vizsgálatában az ÁPV Rt. felügyelőbizottsága (fb) megállapította, hogy a „vagyonkezelésbe adás előtt nem történt meg a társaság vagyonértékelése, így viszonyítási pont híján csak a saját tőkealakulása alapján nem lehet a cég értékének növekedését megbízhatóan elbírálni”. A bírálatok nyomán az ÁPV Rt. akkori vezetése 1997-ben több pontban módosította a vagyonkezelési szerződést.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is vizsgálta a szerződést, ebben kiemeli: „a szerződés módosítása az ÁPV Rt.-ben tapasztalható jelentős szakmai véleményeltéréseket nem szüntette meg”. Az ÁSZ-nak az ÁPV Rt. 1997. évi tevékenységével foglalkozó jelentése kiemelte: a szerződés előkészítése során felajánlott (a Princz-féle Postabank által vállalt) „bankgarancia nagyságrendekkel alatta maradt a kezelésbe vett vagyonnak, az esetlegesen felmerülő kártérítési felelősségnek. A sikerdíj meghatározásának módszere aggályos, mivel a vagyonkezelési ciklus záró időszakában a mérlegben kimutatott saját tőke értéke jelentősen eltérhet a kohászati vagyon tényleges vagyonértékétől”. A tényleges vagyonérték és a könyvelési műveletekkel előállított vagyonnövekedés közti eltérést jól példázza az ÁSZ által kiemelt eset, amely a vagyonkezelési szerződést megelőző időszakra vezethető vissza. Mint az ÁSZ jelzi, az 1996. szeptember 4-én alapított EMA Power Kft.-be való eszközapportálás során elvégzett eszközátértékelés hatásaként 5,75 milliárd forint értéknövekmény jelent meg.
Az 1996-os esztendő után tehát úgy számlázott ki és vett föl az Acél XXI. Kft. csaknem kétszázmillió forint sikerdíjelőleget, hogy a Dunaferr Rt.-ben olyan könyv szerinti növekedést mutatott ki, amelynek elérése már a szerződés megkötése előtt is biztos volt. Az ÁPV Rt. 1998 augusztusában hivatalba lépett vezetése a fentiek ismeretében kezdettől fogva szorgalmazta a vagyonkezelői szerződés módosítását.
Személyi összefonódások
Az ÁPV Rt. 1998-ban tárgyalásokat kezdeményezett a menedzsment alkotta kft.-vel. Miután a vagyonkezelőnek a tárgyalásokon ismertetett javaslatait az Acél XXI. Kft. nem fogadta el, az ÁPV Rt. – ÁSZ- és fb-véleményeket is figyelembe véve – nem fizette ki az 1997-es és az 1998-as év után igényelt, milliárdos nagyságrendű sikerdíjelőleget. A vagyonkezelési szerződés megkötésével kapcsolatban felvetődik, hogy a szervezet akkori vezetése az ügyben megfelelően képviselte-e a tulajdonos állam érdekeit. Majd az ÁPV Rt. megbízta az Arthur Andersen könyvvizsgáló céget: készítse el a Dunaferr-csoport 18 cégének vagyonértékelését. Ez elsősorban gazdasági átvilágítás volt, amely kiterjedt az esetleges személyi összefonódások kimutatására is. Az átvilágítás csak azokra az adatokra támaszkodhatott, amelyeket az Acél XXI. Kft.-tagok bocsátottak a tanácsadó cég rendelkezésére. A tanulmányban olyan cégek is szerepelnek, amelyek állami tulajdonban még veszteséget halmoztak fel, magántulajdonban (jobbára az Acél XXI. Kft.-tagok tulajdonában) pedig már nyereségesen működnek. Az átvilágítás után a kormány újabb vizsgálatot kezdeményezett, amely a társaság osztalékpolitikájára, a személyi összefonódásokra és a vállalat profiljához nem illő befektetésekre irányult.
A Dunaferr-albizottság év elején elkészült összefoglaló jelentéséből kiderült: a Dunaferrt 1993–1994-ben növekedési pályára állították, a privatizáció előkészítését pedig csak hátráltatta a szerződés. Az Acél XXI Kft. az ÁPV Rt. számára láthatatlanná tette a cégcsoport működését, mivel a vagyonkezelő csak az Acél XXI Kft. által kiadott anyagokból dolgozott. A szerződésben meghatározott sikerdíj egyértelműen előnytelenebb volt az állam számára, mint ami a pályázati kiírásban szerepelt.
Döntésre várva. Elvileg már állást tud foglalni az Európai Unió Bizottságának antidömping igazgatósága a Dunaferr ellen indított antidömping-eljárásban, miután az Európai Unió szakértői megvizsgálták a Dunaferr által kitöltött kérdőíveket – közölte Horváth Tamás, a Dunaferr EU- és integrációs igazgatója szombaton. Az igazgató emlékeztetett: a vizsgálat első szakaszában több száz oldalas kérdőívet küldött az igazgatóság, ezek kitöltésére 45 napos határidőt adott a magyar vállalatnak. (MTI)
Európai Unió
Hamis papírokkal kerülik meg a szankciókat az európaiak
