Bár Pesterzsébet környéke már az őskorban lakott terület volt, első írásos említésével csupán a százdi monostor 1067-ben keletkezett alapítólevelében találkozhatunk, de még nyolcszáz év telt el, mire létrejöhetett a település, majd újabb fél évszázad, mire Pesterzsébet elnyerte a város címet. A legrégibb leletek a korai bronzkultúrák, majd vaskori kultúrák egyes csoportjainak jelenlétét is kimutatták, ám Pesterzsébet a római kor történelméből kimaradt, hiszen területe a Pannóniát övező dunai védőrendszeren kívülre esett. Az avarkorból és a honfoglalás idejéből nagyon kevés emlék maradt fenn. Gubacs falu nevével elsőként a százdi monostor 1067-es alapítólevelében találkozhatunk. Egy későbbi tulajdonos 1868-ban határozta el, hogy a területet parcellázva árverésen értékesíti, amelyek olyan tulajdonosokhoz kerültek, mint Móricz Pál, Papp Lajos, Kende Kanuth, Domahidy Ferenc, Jókai Mór és báró Simonyi Lajos. Suda János ügyvéd és Hitel Márton fuvaros 1870 júniusában birtokuk egy részén, a mai központi városrész helyén létrehozták Erzsébetfalva telepet, amit Erzsébet királyné tiszteletére neveztek el és amelyhez maga a királyi család is hozzájárult. Erzsébetfalvához hasonlóan hamarosan a környékén található, frissen parcellázott területen megalakult Kossuthfalva is, amelynek elszórt házai eleinte még nem függtek össze építészetileg Erzsébetfalvával. Kossuthfalva a nyolcvanas évek elején egyesült Erzsébetfalva teleppel, lakosságuk azonban más-más gazdasági körülmények között élt, hiszen míg Erzsébetfalva az iparosság és a kereskedők telepének indult, Kossuthfalvát főként földművesek lakták.
A soroksáriak 20-50 holdas földjeivel szemben azonban mindössze 3-5 holdas területeken gazdálkodtak. A kisüzemi méret előbb-utóbb a kossuthfalvi gazdák tönkremeneteléhez vezetett. Erzsébetfalván hamarosan nagy építkezések indultak meg, 1874-re Soroksártól már elöljárósági kirendeltséget is kapott. A mai Kossuth Lajos utca és Széchenyi utca sarkán 1882-ben emelték az első községházát, amely már a századfordulóra szűknek bizonyult a hivatal számára, ezért megkezdték az új, ma is használatos székház építését. A jövendő városháza a korábbi piactéren épült fel, amely sokáig beépítetlen terület volt. Az újonnan emelt városházát ünnepélyes átadásakor Bartha Tivadar községi főbíró, az épület két tornyára utalva, a közügyek templomának nevezte. Pesterzsébetet 1897 áprilisában nagyközséggé, majd 1924 elejével várossá nyilvánították, és a két háború között jelentős fejlődésnek indult. A második világháború óriási pusztítást végzett a város épületeiben, a városháza mindkét tornya elpusztult és pénzhiány miatt a mai napig nem sikerült pótolni. A települést a huszadik kerület részeként az ötvenes években a fővároshoz csatolták. A rendszerváltozás után a két település – Soroksár és Pesterzsébet – különvált. A mai pesterzsébetiek úgy vélik, terveik megvalósításához és a település kiteljesedéséhez még nagyobb fokú önállóságra lenne szükségük a fővároson belül.
Valverde összeesett otthon a nappaliban, megijedtek a Real Madrid szurkolói + videó
