Ön anyanyelvi szinten beszél magyarul, családnevéből kiindulva pedig akár magyar származású is lehetne. Utánanézett annak, hogy vannak-e magyarok az ősei között?
– Kolozsvári vagyok és közismert, hogy Erdélyben igen sok az etnikailag vegyes család. Nem tudom egészen pontosan, mennyire volt jelen ez a nemzetiségi keveredés a távoli felmenőim között, de nagyszüleim körében természetesnek számított a magyar szó. Bevallom, sosem foglalkoztatott különösebben, hogy százalékban mérjem a származásomat. Ami tény: jómagam ortodox vallású román vagyok. De tény az is, hogy a magyar nyelvet még gyerekkoromban megtanultam, gyakorlatilag kétnyelvűként nőttem fel.
– Térjünk a politikára. Hogyan jellemzi a jelenlegi magyar–román államközi viszonyt?
– Igen egyszerű erre a kérdésre válaszolnom, hiszen nem kell mást tennem, mint idézni hivatalos bukaresti nyilatkozatokat. Az utóbbi időszakban az államfő, a miniszterelnök és a külügyminiszter egyaránt jónak minősítette a magyar– román államközi kapcsolatot. Egy olyan viszonyról van szó, amelynek fejlődési mutatója jelenleg emelkedő ívet ír le. Konstruktív és eredményes kapcsolatokról beszélhetünk. Ezt támasztják alá azok a magas szintű találkozók is, amelyek az utóbbi hónapokban voltak. Zajlik a munka a kétoldalú vegyes bizottságokban, nemsokára éppen a gazdasági bizottság fog ülésezni. Érvényes bukaresti meghívója van Mádl Ferenc köztársasági elnöknek, aki várhatóan az ősz folyamán látogat Romániába.
– A sokat vitatott magyar státustörvény immár fél éve érvényben van. Okozott-e valamilyen gondot Romániában a jogszabály végrehajtása?
– Egyelőre nincs hivatalos értékelés ezzel kapcsolatosan. Tavaly decemberben megszületett a kormányfői megállapodás, amely rögzíti: fél évvel a dokumentum aláírása után esedékes egy értékelés a státustörvény végrehajtásáról. Ez az áttekintés szakértői szinten fog megtörténni, elképzelhető, hogy a kétoldalú vegyes bizottsággal. Nem szeretnék belemenni a részletekbe, hiszen Magyarországon éppen alakulóban van az új kormány és ismeretes, hogy az utóbbi időben különböző vélemények, nyilatkozatok hangzottak el a dokumentummal kapcsolatban. De ebben a kérdésben mindenképpen meg kell várni a jelenleg alakuló kabinet hivatalos álláspontját a kormányfői megállapodásról, annak függvénye a hogyan tovább.
– A jelenleg kormányzásra készülő MSZP az Orbán–Nastase-megállapodás aláírása után ama félelmének adott hangot, hogy román munkavállalók tömege fogja elárasztani a magyarországi munakerőpiacot. Indokolt félelmek voltak ezek?
– Nem voltak indokoltak a megfogalmazott félelmek. Egyértelmű adatok igazolják: nagyon kevés román állampolgár élt a munkavállalási kedvezmények adta lehetőségekkel. Természetesen nem lehet kizárni, hogy a nyár folyamán némileg emelkedik azoknak a száma, akik idénymunkát vállalnak, de erre utaló jel egyelőre nincs.
– A szocialisták vezető politikusai többször és egyértelműen kijelentették: újratárgyalják vagy felfüggesztik a tavaly decemberben aláírt egyetértési nyilatkozatot. Mi a hivatalos román álláspont ezzel kapcsolatban?
– A hivatalos bukaresti álláspont világos. Románia hatályos, érvényben lévő kormányközi dokumentumként kezeli a megállapodást. Fontos megemlíteni ugyanakkor, hogy hivatalosan Bukarest címére nem érkezett a dokumentum megváltoztatását célzó magyar felkérés, igény. Egyelőre csak nyilatkozatokról beszélhetünk, annál is inkább, hogy nem iktatták még be az új kormányt. Ettől függetlenül, nem győzzük ismételni álláspontunkat, amely szerint az Orbán– Nastase-megállapodás érvényben van és nem akarjuk annak megváltoztatását.
– A román külügyi tárca szóvivője néhány nappal ezelőtt említést tett egy olyan, a státustörvény végrehajtására vonatkozó ellenlépéscsomagról, amelyet Bukarest arra az eshetőségre tartogat, ha az új magyar kormány felmondaná a kétoldalú dokumentumot. Milyen ellenlépésekről lehet szó?
– Úgy gondolom, korai erről még beszélni addig, amíg nincs kezünkben az új magyar kormány hivatalos álláspontja az Orbán–Nastase-megállapodással kapcsolatban. Amikor ezt már megismerjük, reagálunk rá. Annyi bizonyos, hogy a román álláspont nem változott a státustörvényt illetően, az elvi fenntartásaink továbbra is megvannak. Értékeltük Budapest hozzáállását az egyetértési nyilatkozat aláírásakor. Addig, amíg ez a dokumentum hatályban van és tartalma érvényesül, a román fél természetesen tartja magát az aláíráskor hangoztatott álláspontjához. Így aztán jelenleg nincs napirenden semmiféle ellenlépéscsomag Bukarestben.
– Az MSZP-nek a kétoldalú megállapodásról tett nyilatkozataiból kiindulva a magyar–román viszony kiéleződése várható. Egyetért ezzel?
– Egyelőre csak feltételezésekről beszélhetünk. Igen, fennáll a veszélye a kétoldalú államközi kapcsolatok kiéleződésének az ön által felvázolt forgatókönyv esetén, azaz akkor, ha az új kormány valóban ragaszkodik a dokumentum megváltoztatásához. De azonnal hozzáteszem, hogy volt már két telefonbeszélgetés a szocialista miniszterelnök-jelölt és a román kormányfő között. A beszélgetések tartalma arra utalt, hogy mindkét fél részéről megvan az akarat a jó viszony fenntartására. Addig, amíg tárgyalások vannak a vitás kérdésekről és nincsenek egyoldalú döntések, ez a kapcsolatrendszer nem fog romlani.
Helyreállt a kőolajszállítás Magyarország felé a Barátság vezetéken







