Gyengén szerepeltek a zöldpártok

Hazánkban két zöldpárt indult a legutóbbi megmérettetésen: a Zöld Demokraták és a Magyarországi Zöld Párt. Parlamenti hely egyiknek sem jutott, támogatottságuk egyaránt egy százalék alatt maradt. Egyes vélemények szerint csak akkor fognak megerősödni a zöldek, amikor a környezetszennyezés olyan mértékűvé válik, hogy az emberek nem viselik el tovább. Tény azonban: hazánkkal ellentétben több volt szocialista országban nemcsak parlamentbe jutottak, de a kormányrúd mellett is helyet foglalhattak a zöldpártok képviselői. Politikai körképünkből kitűnik: a baloldali zöldpolitizálás eddig nem vezetett sikerre Magyarországon, amíg a jobboldali pozíciót immár tizenkét éve egy olyan szervezet foglalja el, amely tigrisbőrökkel kampányol és csicsókából nyert alkohollal hajtaná az autókat.

Magyarországon az egyik legrégebbi környezetvédő szervezet a Duna Kör, amely 1984-ben alakult a Duna védelmében, a bős–nagymarosi vízlépcső megépítése ellen. A rendszerváltásig nem számítottak legális mozgalomnak, így nem lehetett irodájuk, telefonjuk, bankszámlaszámuk. 1986-ban megkapták a nemzetközi alternatív Nobel-díjat. 1989-ben elsőként jegyeztették be magukat, de hosszas belső vita után nem pártként, hanem civil mozgalomként. A zöldmozgalomban meghatározó az a vélekedés, miszerint az akkor százezreket az utcára invitáló szervezet sikeres zöldpárt lehetett volna. Azzal, hogy a csoport vezetői a civil szféra mellett döntöttek, hosszú évekre „parkolópályára” küldték a magyarországi zöldpolitizálást.
Droppa György, a szervezet alapító tagja elmondta, hogy végül azért nem szorgalmazták a pártosodást, mert akkoriban túl sok párt alakult, és voltak olyan hírek, hogy rendre volt MSZMP-tagok épülnek be az új szervezetekbe. Úgy gondolták, hogy a civil társadalmat kell építeni, mert a jövő Európájának alapjai a társadalmi szervezetek lesznek. A Duna Kör tagjai a politikában is részt vettek, különböző pártok képviselőikén több mint százan jutottak be az első szabadon választott parlamentbe. Később néhányan úgy döntöttek, hogy egy párt hatékonyabban tudja képviselni a zöldérdekeket és az 1994-es választásokon már több más zöld-szervezet vezetőivel közösen Droppa György társelnökletével indult a Zöld Alternatíva, amely később a Zöld Demokraták nevet vette fel. Ez az egyetlen olyan magyarországi párt, amely tagja az európai zöld- pártok föderációjának. Droppa György egyébként elnökségi tag a föderációban, Kelet-Közép-Európából egyedüliként. A Zöld Demokraták társelnöke szerint a kis pártok reménytelen helyzetben vannak Magyarországon, hiszen az összegyűjtendő kopogtatócédulák száma és az ötszázalékos parlamenti küszöb nagyon magas. A Zöld Demokraták ezért fogtak össze az Agrárszövetséggel, majd 2002-ben a Centrum párttal.

Különös zöldek
1989-ben jegyezte be a Zöld Párt, a Zöldek és a Magyarországi Zöld Párt nevet Medveczki Zoltán környezet- és természetvédő mozgalma. Az 1990 előtt bejegyzett pártok részesültek az MSZMP felosztott vagyonából. Az elnök elmondta, hogy a zöldek is kaptak székházat és kétmillió forintot, de az irodát egy hónap múlva elvették tőlük. Medveczki azzal magyarázza pártja sikertelenségét, hogy a többi párttal ellentétben nem kaptak külföldi támogatást. Véleménye szerint a nyugat-európai zöldpártok a botrányos környezetszennyezések után erősödtek meg. Mint érvelt, akkor ébredtek rá a vállalkozók, hogy támogatniuk kell a környezetszennyezés megelőzéséért harcoló szervezeteket. Magyarországon a Tisza ciánszennyezése nem váltotta ki ugyanezt a hatást, mert Medveczki szerint a magyar vállalkozók még nem elég gazdagok. A párt minden választás alkalmával újsághirdetésen keresztül keresett képviselőjelölteket, ’94-ben háromszáz, ’98-ban száz, 2002-ben már hatszáz jelentkező közül válogatták ki a jelöltjeiket. Az idei választáson végül nyolc képviselőjük indult, a legjobb majdnem kétszázalékos eredményt ért el.

A Védegylet civil marad
A harmadik politizáló zöldmozgalom a két éve alakult Védegylet. Képviselői a mostani választások előtt a Magyar Rádió márványtermében rendszeres kampányvitákat vezettek le környezetvédelmi kérdésekről. Zlinszky János, a Védegylet vezetőségi tagja, a Kelet-közép-európai Regionális Környezetvédelmi Központ külügyi főtanácsadója elmondta, hogy az egyesület nem akar párttá szerveződni, mert a szakemberek a saját független pozicíóikban hatékonyabbak, mint pártpolitikusként. A Védegylet kidolgozta például a jövő nemzedékek országgyűlési biztosáról szóló javaslatot, és az MSZP ígéretet tett arra, hogy ezt az első száz napban az Országgyűlés elé terjesztik. Úgy gondolja, hogy a zöldpártok azért nem elég erősek, mert az emberek azt hiszik, hogy kizárólag csak a környezetvédelemhez értenek, pedig a társadalmi problémák teljes körének megoldására törekszenek. Véleménye szerint, ha így folytatódik Magyarországon az ipar fejlődése, a közlekedés növekedése, a települések terjeszkedése, akkor komoly környezeti problémák keletkezhetnek, és akkor fognak az emberek a zöldpártokra szavazni, tűzoltásként. A Védegylet az önkormányzati választásokon sem indul, de elképzelhető, hogy támogatni fogják valamelyik jelöltet, mert úgy gondolják, hogy a környezeti problémákat elsősorban a települések szintjén kell kezelni. Mindezek ellenére a Védegylet tagjai között is felmerült a párttá alakulás lehetősége. A közelmúltban erről vitaestet is tartottak.
A Magyarországi Zöld Párt vezetője, Medveczki Zoltán pártja semleges pozícióját emelte ki a politikai palettán. – Nem követjük a nyugati trendeket. Nem építünk barikádokat, nem szervezünk nagy tüntetéseket – hangoztatta. Megtudtuk: ők úgy akarják a figyelmet felhívni a környezetszennyezésre, hogy például elhullt állatok bőrét mutatják be. Legutóbbi kampánynyitó gyűlésükön valóban hazai és afrikai állattetemek szőrméi voltak kiteregetve. Egy újságriport tanúsága szerint bár több vezető elismerte, hogy vadászattal is foglalkozott, mégis állíották: a trófeákat nem ők ejtették, azok csupán elrettentésképpen vannak kiállítva. Medveczki szerint lehetne a gépjárműveket alkohollal hajtani, azokhoz Magyarországon termelt cukorrépából, burgonyából és csicsókából üzemanyagot nyerni. Betiltanák az állat- és emberáldozatot bemutató szektákat, mert információik szerint működnek ilyenek az országban. Emellett betiltanák a homoszexualitást és dohányzást népszerűsítő reklámokat – adott betekintést a pártvezér a kissé különös programjukba.

Csak baloldalon?
Droppa György elmondta, hogy a nyugat-európai demokráciában a zöldpárt a negyedik erő. Németországban, Olaszországban, Finnországban, Svédországban és Franciaországban is vannak zöldpárti képviselők a parlamentben, de egyes kelet-közép-európai országaban is jobb a zöldek helyzete, mint hazánkban, hiszen Romániában, Lengyelországban, Szlovéniában és Grúziában a környezetvédelmi tárca volt már zöldek kezében. Droppa György szerint a zöldek Nyugat-Európában szinte kivétel nélkül a szociáldemokrata pártokkal szövetkeznek, de a keleti régióban ez a recept nem érvényesült maradéktalanul. Nyugaton a zöldek nemcsak környezet- és természetvédelemmel foglalkoznak, hanem többek között a kisebbségek védelmével, nő-, energia- és biztonságpolitikával is. Ezt az utat Magyarországon egyedül a Zöld Demokraták követik. A liberálisoktól leginkább a globalizáció kérdésében térnek el, például jobban korlátoznák a szabad kereskedelmet és ellenzik a zöldmezős beruházásokat.
Zlinszky János kiemelte: a Védegylet számára a fenntarthatóság kérdése a legfontosabb. A fogalom azt takarja: a jelen generáció úgy elégítse ki a szükségleteit, hogy a következő generáció legalább ugyanazon a szinten élhessen, mint az előző. Úgy gondolja, hogy a környezetvédők ma nem valódi politikai, hanem „utcaseprő” szerepre vannak kárhoztatva.