Hospice Madonna Óbudán

Nem először készített szobrot súlyos, gyógyíthatatlan betegek, haldoklók és hozzátartozóik számára V. Majzik Mária képzőművész. Együttműködése a Magyar Hospice Alapítvánnyal még 1997-ben kezdődött, amikor a Margit-kórházban, a nagybetegek kórtermeinek szomszédságában elkészítette a Szent Margit-kápolnát. Muszbek Katalin, aki annak idején a Szent Margit Kórházban a Hospice szolgálat munkatársa volt, a nemzetközi szervezet új létesítményébe, a Budapest Hospice Házba egy Madonnát ábrázoló alkotást kért a művésznőtől. A dombormű a Charles Dickensről elnevezett szoba falát díszíti. Az új intézményt és a szobrot holnap avatják fel Óbudán.

Többen azt állítják a Szent Margit-kápolna Krisztusáról, hogy félelmetes, fájdalmas látvány, s a most elkészült Hospice Madonna látványát sem könnyű befogadni.
– Megrendítő domborművet akartam létrehozni, úgy akartam szólni a halálról, ahogy még senki. A buddhista szerzetesek emberi lábszárcsontból faragott furulyán zenélnek, a középkor európai festészete haláltánc-ábrázolásokkal rémisztgeti a kortársakat, a barokk félelmetes hűségű halott Krisztusokkal figyelmeztet földi, anyagi halandóságunkra. Vagyis időről időre odafordítja valaki a fejünket a halálra, és nem engedi, hogy másfele nézzünk – fogalmazott V. Majzik Mária. Hozzátette: Homérosz eposzaiban az olimposzi istenek féltékenyek az emberekre azért, mert a halandóság értelmet, értéket, megismételhetetlenséget, hősiességet ad az emberi életnek. Ha megfeledkezünk a halálról, megfeledkezünk az életről is. Az élet minősége, értelme vész el. De ez a dombormű elsősorban olyan emberek számára készült, akik már – akár betegként, akár hozzátartozóként – a halál közelségébe kerültek, és nagyon fontos számukra, hogy el tudják fogadni azt, ami rájuk vár.
Az alkotáson egy anyaszerű vagy feleségszerű, megdöbbent arcú nőfigura látható, amely átölelve tart egy halott férfit. A halott arca ugyan sima, nyugodt, de nem engedi, hogy a néző bármi másra gondolhasson a megsemmisülésen kívül. – A két embert életében, halálában szeretet, testi-lelki összetartozás köti össze. Ez egyikük halálával sem múlik el. A szobrot templomablak-szerűen két ág fogja körül, melyből kisebb leveles ágak nőnek ki. Fölül látjuk, hogy egyikük ága már a fönti világba nőtt, már csak egy levél van rajta, többet nem hoz. A másik lassacskán követi, azon fölül még három levél nő. A szoborpár mögé kereszt alakjában növényi ornamentikára emlékeztető formájú mécsestartókat helyeztem el. Igyekeztem gazdag és pontos szimbólumrendszert alkalmazni – emelte ki a képzőművész.
Muszbek Katalin, a Budapest Hospice Ház igazgatója a Hospice mozgalom magyarországi múltjával kapcsolatban elmondta: az angol kezdeményezésű nemzetközi mozgalmat követve jött létre a Magyar Hospice Alapítvány 1991-ben, Polcz Alaine vezetésével. Tizenegy éve végezzük Budapesten a hospice szemléletű, humánus ellátást. Ez idő alatt közel 1500 beteget kísértünk el, számtalan hozzátartozót támogattunk. Ma már számtalan önálló hospice szolgálat működik az ország 27 pontján.
A hospice egy olyan rendszer, amelyet a már csak tüneti kezelésben részesíthető, rosszindulatú daganatos betegek testi-lelki szenvedéseinek enyhítésére alakítottak ki. Célja a betegek fájdalmainak és tüneteinek csökkentésével, lelki szenvedéseinek enyhítésével a lehető legjobb életminőség, fizikai és szellemi aktivitás elérése, valamint a hozzátartozók segítése a betegség és a gyász terheinek viselésében. A hospice szellemiség euthanáziaellenes, ugyanis csak az a beteg akar idő előtt meghalni, aki magára marad szenvedésével, félelmeivel, szorongásaival. Június 3-án nyitunk. Az intézmény, amely a maga nemében első Magyarországon, fájdalomcsillapítási ambulanciaként működik – egyelőre kizárólag rákbetegek számára. A gyógyszeres kezelés beállításán túl lelki gondozással, a szorongások, félelmek feloldásával is foglalkozunk. A Budapest Hospice Ház oktatóközpontként is működik: orvosok, szakemberek számára mint a tüneti kezelés, a fájdalomcsillapítás műhelye, és a hozzátartozóknak mint olyan képzési hely, ahol megtanulhatják, amit a betegségről, a betegápolásról, a rájuk váró nehézségekről tudniuk kell – fűzte hozzá az igazgatónő, aki elárulta a Charles Dickens-szoba nevének eredetét is. Mint megtudtuk, Catherine Dickens, akinek egy Teleki-Wenckheim grófnő az édesanyja, szeretett volna tenni valamit az országért. Olyat, amely író őse nevéhez, szellemiségéhez méltó. Rendezett egy bált, amelyen újraálmodta Dickens Karácsonyi énekét, s a tízmillió forintos bevételt ennek az intézménynek a létrehozására ajánlotta fel. Az író és az adományozó tiszteletére nevezték el így a szobát, amely nappali klinikaként működik majd. A vizsgálatra, kezelésre váró betegek és hozzátartozóik olvasással, zenehallgatással tölthetik itt az időt. Önkéntesek foglalkoznak majd velük. Ezt a szobát díszíti V. Majzik Mária szobra is, amely méltón fejezi ki a hospice gondolatát, szellemiségét.