Kiújult a státusvita

A szocialisták még nem hozták nyilvánosságra, mit is változtatnának a státustörvényen, egyelőre csak az biztos, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség véleményével szemben az új kormány módosítja a jogszabályt. A lapunknak nyilatkozó Szarka László kisebbségügyi szakértő úgy véli, a törvény biztosította keretek közt a kisebbségi magyar közösségek tagjai megtalálták a számukra fontos kedvezményeket. Kovács Péter nemzetközi jogász pedig azt hangsúlyozta, hogy a jogszabály jelenleg is megfelel az európai normáknak.

Az új magyar kormány „újra kívánja gondolni” a határon túli magyarokra vonatkozó kedvezménytörvény problematikáját, a Medgyessy-kabinet olyan megoldásra törekszik majd, amely egy időben négy követelményt vesz figyelembe, hangoztatta az utóbbi napokban Kovács László. A külügyminiszter szerint a státustörvénynek meg kell felelnie a jogszabály eredeti céljainak, egyaránt ki kell elégítenie a magyarországi és a határon túli magyarok érdekeit, összhangban kell lennie az uniós normákkal és a velencei bizottság véleményével, ugyanakkor elfogadhatónak kell lennie a szomszédos országok számára is.
Szarka László, az MTA Kisebbségkutató Intézetének vezetője ugyanakkor úgy véli: a törvény gyakorlati érvényesítésének alig öthónapos tapasztalatai, az érdeklődők és jelentkezők nagy száma azt igazolja, hogy a jogszabály biztosította keretek közt a kisebbségi magyar közösségek tagjai megtalálják a számukra fontos kedvezményeket, s azokkal élni is kívánnak. „A jogszabály alapvető célja ma sem lehet más, mint az, hogy a mindenkori magyar kormány a külhoni magyarokért viselt felelősségének érvényesítéséhez, a kisebbségi létből származó hátrányok támogatáspolitikai eszközökkel való kiegyensúlyozásához törvényileg szabályozott keretfeltételeket teremtsen” – fogalmazott a szakértő. Mint mondta, a törvény eredeti céljainak jelenleg három akadály szab gátat: a végrehajtáshoz szükséges magyarországi költségvetési források szűkössége, a szomszéd országok közül a legnagyobb magyar közösségeknek otthont adó Románia és Szlovákia szűkítő és negatív jogértelmezése, illetve a jogszabály bevezetését kísérő bel- és külpolitikai presztízsharcok verbális és pártpolitkai hordaléka. „Nem szerencsés megközelítés a magyarországi és a határon túli magyar érdekek között bármifajta különbséget tenni” – szögezte le a Kisebbségkutató Intézet vezetője Kovács László elképzelésére reagálva, amely szerint a törvénynek egyaránt ki kell elégítenie az anyaországi és a kisebbségben élő magyarok érdekeit.
A velencei bizottság állásfoglalása az érintett államokkal való megállapodás kötelezettsége mellett az anyaországi törődés, támogatás és kapcsolattartás európai legitimitását is biztosítja, tehát a végrehajtásban semmiképpen sem lenne szerencsés a kisebbségi közösségek támogatásában diszkriminációt látó rosszhiszeműségnek engedményeket tenni, hangoztatta Szarka László. Hozzátette: e tekintetben azonban szomszédaink egy részével együtt Magyarország is az uniós csatlakozási folyamat reguláinak kénytelen alárendelni külpolitikáját. A szakértő egyébként úgy véli, hogy a magyar kultúra fennmaradása, a remélhetőleg mielőbb európai típusúvá váló kelet-közép-európai határokon átnyúló kapcsolattartás Magyarországnak éppúgy alapérdeke, mint a kisebbségi magyarságnak és – deklarált szándékaik szerint – a szomszéd államoknak is. „Integrálódó régiónkban tehát aligha lehet többé helye a nemzetállami kizárólagosságoknak, a kisebbségi kultúrák államhatárok közé zárt, regionális művelődési funkciókra, illetve közvetítő szerepre korlátozott kezelésének” – fogalmazott Szarka László.
A státustörvény újratárgyalására nem lát kényszerítő okot a lapunknak nyilatkozó Kovács Péter nemzetközi jogász sem. „A jogszabály nem ellentétes az európai normákkal” – fejtette ki az egyetemi tanár, hozzátéve, hogy kisebbségügyi kérdésekben általában nincs egységes európai álláspont. A státustörvény kapcsán például három különböző megközelítés hangzott el. Eltérő véleményének adott hangott az Európai Parlament bizottsága, a Miniszteri Tanács, illetve a bizottság egyik biztosa. A különböző reagálások egyike sem a törvény módosítását szorgalmazta, minden esetben az alkalmazásra vonatkozóan fogalmazták meg, hogy a végrehajtásnak kell megfelelnie az európai uniós követelményeknek.
A törvény egyébként nyitva hagyta annak a lehetőségét, hogy miniszteri rendeletekkel bármikor meg lehessen hozni a szükséges változtatásokat, erre egyébként volt is példa: amit a velencei bizottság problematikusnak tartott, azt már korrigálták. A bizottság jelentése alapján pontosították többek között a jogalanyok körét, bevonták a konzuli hálózatot a végrehajtásba. Szintén a velencei testület ajánlotta azt, hogy bizonyos vonatkozásokban kétoldalú megállapodásokat célszerű kötni, ennek megfelelően alá is írták az Orbán–Nastase egyetértési nyilatkozatot. A velencei bizottság elvárásai tehát tulajdonképpen teljesültek – szögezte le Kovács Péter nemzetközi jogász.

Nastase a kedvezménytörvényről. A román kormányfő a Die Presse című bécsi lap tegnapi számában közölt interjúban megismételte: azt várja az új magyar kormánytól, hogy újból megvizsgálja a kedvezménytörvényt. Nastase erről kedden, a hivatalos ausztriai látogatása keretében az osztrák kancellárral folytatott megbeszélése után újságírók előtt hasonló értelemben szólt. (MTI)