Klasszikus versformák a nádor dicséretére

József Antal Jánost helytartóvá koronázásakor páratlan ünnepséggel fogadták Pest-Budán. A kortársak úgy gondolták, hogy az avatás az 1792-es budai koronázás pompáján is túltesz. A fiatal József nádor kinevezése és testvére, Lipót halála a korabeli lírikusokat is megihlette, ezért a barokk költészet számos „felséges Királyi Hertzeg Leopold Sándor Hazánk Nádor Ispánya halálát kesergő” verset jegyez.

József nádort 1795 szeptemberében nevezték ki Magyarország helytartójává. Teljes nevén József Antal János főherceg még csupán húszesztendős volt, amikor a tekintélyes posztra megválasztották hirtelen meghalt öccse, Sándor Lipót helyére.
A korabeli hírlapok szinte versengtek azért, hogy az ifjú nádorról minél többet és minél gyakrabban írhassanak. Valóságos harc indult meg a budai és a bécsi lapok között. Természetesen a fiatalon elhunyt testvéréről sem feledkeztek meg: ha nem Józsefet dicsőítették, akkor Lipótot siratták a publicisták. A korabeli lírikusokat is megihlette Lipót halála, a barokk költészet számos „felséges Királyi Hertzeg Leopold Sándor Hazánk Nádor Ispánya halálát kesergő” verset jegyez. Az utód kinevezéséről szóló versekben a „magyar nép örömét” hangsúlyozták ki. Póóts András disztichonokban írt költeményt: „Nemzetem egy fénye, Magyar Ország dísze reménye! / Sándor atyánk! hova lett? sirj Haza sirja felett.”
Virág Benedek Horatius kedvelt versformájában énekelte meg a történteket: „Ah! melly homályos felleg alá jutott / Fényed megintlen, szép Haza! melly setét / Ég vonta-bé gyász fátyolokkal / Rád nevető szemeit a Napodnak!”
Irodalmi téren szinte mindenkit megmozgattak az új események. A közigazgatás is méltóképpen fogadta az új nádort. A jászsági és kunsági districtusok küldöttsége szeptemberben érkezett meg Bécsbe, hogy Józsefet Budára invitálja. A Barokk Pest-Buda élete című kötet szerint a küldöttségek először Batthyány József bécsi szállására érkeztek meg, a Burgba csak ezután utaztak át.
Először Szerdahelyi Gábor püspök mondott latin üdvözletet. A jász és kun küldöttség csak utána következett; Borsos János „köszöntötte meg Fels. Urunkat egy rövid, de az alkalmatossághoz szabott fontos és ékes beszéddel”. A császár válasza után a főherceghez fordultak, akit meghívtak a budai beiktatásra. A császári pár másnap a Schönbrunn-kastélyba invitálta a magyar küldöttségeket, ahol pompás lakomát rendezett számukra.
A herceg első állomása Nyergesújfalu volt; itt várta az első magyar küldöttség, majd a település fogadójában vendégséget rendeztek tiszteletére. Innen Vörösvárra, majd Óbudára utazott. Óbudán, a Kerék vendégfogadó előtt egy újabb küldöttség várta: egy sátrat állítottak fel neki, és „örvendetes és igen fényes pompával” fogadták az új nádort. A hírlap ezt írta az ünnepségről: „Onnan (Óbudáról) meg-indulván, a M. Károlyi Jósef Úr által vezéreltetett Pest Vármegyei Ns bandériumokon és a Kunokon, Jászokon s a Ketskeméti és Kőrösi Nemeseken kívül, kiknek Pest Vármegyei Fő-Szolga-Bíró Szabó Úr vala Kormányzójuk, sok nagyobb s kisebb rangú Uraságok lovagoltak előtte. Vóltak temérdek számú hintók is. Maga Ő Kir. Fő-H.sége két felé nyíló hat lovas gála-hintóban ült hátul, előtte pedig Fő-Udvari-Mestere Gr. Szapáry Ő Exc.ja. Az út félenn egy tsomó Czigánság muzsikált. Ó-Buda, ahol végződik, ott a Zsidók is ki-tettek magokért: mert egy nagy győzelmi aranyos és koszorús kaput állítottak-fel, s annál fekete ruhábann és vállaikon tzifra Tízparancsolatot tartva tették a magok módja szerént tiszteletjeket Kir. Helytartónknak.”
Sokan úgy gondolták, hogy az ünnepség az 1792-es budai koronázás pompáján is túltesz. „A koronázási pompától tsupán Személlyek számával különbözött a mostani”.
Pest és Buda is díszfényben úszott. Már kora este kivilágították a városokat, a helytartót egy hintóról vitte végig a főutakon, innen nézhette meg a feldíszített épületeket. Apró fényekkel díszítették fel a pesti városházát, az egyetem épületét, Károlyi gróf palotájára, és a bejárat előtt is sűrűn mécseseket helyeztek el. A Vármegyeház előtt gyertyapiramisokból „égő kerteket” alakítottak ki. Az épületek némelyikén József öccse haláláról is megemlékeztek, az antik mondavilág idézeteivel: „Castor obit, surgit Pollux post funera Fratris” (Castor meghal, felkél testvérének halála után Pollux). Az épületekre Józsefet köszöntő idézetek is kerültek: „Exsurgit ab ignibus alter” (Más kél fel a tűzből); Vota Panniniae (Pannonia, Magyarország jókívánságai).
Az ünnepségek fő állomása a szeptember 21-i beiktatás volt. A főurak és a vármegyék küldöttei az Országházban gyülekeztek reggel, innen ment egy küldöttség a királyi biztosért és a helytartóért. Ezután a prímás beiktató beszéde következett, majd Szerdahelyi Gábor püspök mondott köszöntőt. Szeptember 23-án a hétszemélyes tábla elnöki tisztébe iktatták a főherceget.