Ma várható döntés a gázperben

Ma tárgyal, és várhatóan állást is foglal a Legfelsőbb Bíróság arról, hogy helyénvaló-e a Mol Rt. felülvizsgálati kérelme, amelyet a taláros testület jogerős határozata nyomán nyújtott be az olajvállalat. A Mol Rt. a gázáremelés alacsony mértéke miatt kártérítésért pereli az államot.

Két – a Molra nézve – kedvezőtlen határozat ellen a magyar olajtársaság felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Legfelsőbb Bírósághoz (LB), amelynek sorsáról ma dönt a testület.
A Mol Rt. az Orbán-kormányt, Matolcsy Györgyöt mint gazdasági minisztert, illetve az általa irányított tárcát mint első fokú árhatóságot perelte be amiatt, hogy a kabinet 2000-ben csak évi hat százalékkal volt hajlandó megemelni a fogyasztói földgáz árát. Ez a döntés a Mol Rt.-nek több mint százmilliárd forintos veszteséget okozott, amit az olajtársaság a kormányra „akasztott” kártérítési per révén kíván megtéríttetni.
Orbán Viktor annak idején két tényezővel indokolta az általa irányított kormány gázárakra vonatkozó döntését. Az egyik szociális vonatkozású volt, éspedig az, hogy ma Magyarországon a lakosság képtelen megfizetni a világpiaci gázárakat. A másik magyarázat pedig a kormány által meghatározott és konzekvensen „védett” egyik makrogazdasági tényező, az infláció leszorításának szándéka volt.
A Mol Rt. nem fogadta el ezeket az indokokat, mondván, hogy a cégnek elsősorban a tulajdonosok, azaz a részvényesek érdekeit kell védenie, ezért fordult előbb a Fővárosi Bírósághoz, majd annak határozatait megfellebbezve az LB-hez. Utóbbi testület jogerős ítéletében elutasította a Mol Rt. fellebbezését, mondván, hogy „a gázdíj megállapítására miniszteri rendelet, azaz formailag jogszabály kihirdetésével került sor, így a magyar bíróságoknak jog és hatáskör hiányában nincs módja a jogszabállyal okozott kár megtérítése iránti igény érdemi elbírálására”.
A Mol Rt. nem fogadta el az LB fellebbezést elutasító jogerős döntését sem, ezért felülvizsgálati kérelemmel fordult ismételten a testülethez, amelynek érdemi tárgyalására ma kerül sor az LB Markó utcai székházában.
A kormány és a Mol közötti árvita kirobbanásának idejére, tehát 2000 nyarára datálható az olajvállalat gázüzletágának értékesítési szándéka is. Miután a Mol Rt. elnöke, Hernádi Zsolt kijelentette, hogy a cég számára elfogadhatatlan a kormány árdöntése, Orbán Viktor kormányfő felajánlotta, hogy az állam kész megvásárolni a Moltól a gázüzletágat. Ezt követően hangzott el a Mol részéről, hogy a cég hajlik az üzletág értékesítésére, már csak azért is, mert a földgázszolgáltatásban nem rejlik olyan nagy növekedési, tehát a részvényesek számára értékteremtő potenciál, mint az olajüzletben. A Mol kizárólagos tárgyalásokat kezdett a Magyar Fejlesztési Bankkal a gázüzletág értékesítéséről, amelyek a választások második fordulója után leálltak, miután László Csaba, szocialista pénzügyminiszter-jelölt kijelentette, hogy az új kormány nem tart igényt a gázüzletágra.