Mélyrepülésben

Nyoma sem maradt a választások körüli eufóriának a pesti tőzsdén. A BUX tegnap 79 ponttal zárt a választások előtti értéke alatt. Az index esését legnagyobb mértékben a Mol, továbbá a Richter és a Matáv árfolyamának csökkenése idézte elő. A legfontosabb nemzetközi indexek is veszteségbe futottak tegnap délutánra. Frankfurtban egy százalékkal, Londonban 0,1 százalékkal állt a mutató az előző napi értéke alatt, a párizsi index hajszálnyi nyereséget mutatott. A tengerentúlon szintén leszállóágban voltak a részvényárak: a Dow Jones 0,4 százalékkal, a Nasdaq Composite 1,2 százalékkal csúszott lejjebb a kereskedés első szakaszában.

Meglehetősen lehangoló a piac rövid távú ítélete – állapította meg tegnap a Portfólió internetes tőzsdemagazin annak nyomán, hogy a BUX a választások előtti szint alá csökkent. Tegnap 8180 pontig csúszott vissza a pesti tőzsde indexe, azaz 79 ponttal került április 5-i szintje alá. Néhány nap elég volt ahhoz, hogy kiderüljön: a kampány során tett – egymásnak ellentmondó – ígéretek közül melyiknek mi lesz a sorsa. A kijózanodás a Mol és a Richter áresésével számszerűsödött. A gázárak ügye belátható időn belül nem rendeződik, s az eddig elhangzott nyilatkozatok alapján a piac szereplői veszélyeztetve látják a gyógyszerárakra vonatkozó megállapodást.
A Portfólió a választások előtt készített egy felmérést arra vonatkozóan, hogy a lehetséges pártkoalíciók közül melyik milyen piaci fogadtatásra talál. A megkérdezettek akkor úgy ítélték meg, hogy a tőzsde szempontjából az MSZP–SZDSZ-koalíció lenne a legkedvezőbb, bekövetkezése után száz nappal 8741 pontos BUX-értéket vártak átlagosan.
Nem segítettek tegnap a nemzetközi tőkepiaci folyamatok sem. Az amerikai tőzsdék keddi veszteségeit követve tegnap a tokiói Nikkei 0,7 százalékkal került lejjebb. Délutánra a legfontosabb európai indexek közül egyedül a párizsi mutatott nyereséget, de a hatszázadnyi pozitív elmozdulás valójában stagnálást jelent. A viszonylagos stabilitás annak tudható be, hogy a francia statisztikai hivatal mérése szerint májusban éves rekordértéket ért el az üzleti bizalom. A tegnap ismertetett adat szerint a 4500 megkérdezett vállalatvezető körében egy éve először kerültek többségbe a bizakodók. Az áprilisi 98 pont után ezúttal 101 pontot mutat az üzleti bizalmi index. A frankfurti DAX egy százalékkal, a londoni FTSE 0,1 százalékkal került az előző napi értéke alá. Hasonló hangulatban nyitottak az amerikai tőzsdék: a nyitás után másfél órával a Dow Jones 0,4 százalékkal, a Nasdaq Composite 1,2 százalékkal mutatott kevesebbet, mint előző nap.
Brit vétó érkezett az Európai Bizottsághoz a Microsoft európai terjeszkedése ellen. A szigetországi Sage Group szoftvercég kifogást emelt az ellen, hogy az amerikai társaság felvásárolhassa a dán Navisiont. A kifogásolt ügylet értéke 1,4 milliárd euró, s a kérelmező szerint az szól az akvizíció engedélyezése ellen, hogy azáltal a Microsoft monopolhelyzetbe kerülne a kis- és középvállalatok irányítását támogató szoftverek piacán, s ez áremelkedéshez vezethetne.
Szintén tegnapi vállalati hír, hogy a Fiat és az őt hitelező olasz bankok megegyezésre jutottak. A hatalmas adósságállományt kezelő autógyár hárommilliárd eurós mentőövet kapott, s ha a törlesztésre nem lesz más lehetőség, a bankok beleegyeznek egy hitelrészvény-konverzióba.
Prágai lapértesülésekre hivatkozva az MTI tegnap arról tudósított, hogy zavarok vannak a cseh Unipetrol privatizációja körül. A cseh–svájci Agrofert tavaly nyerte el az Unipetrol hatvanhárom százalékos csomagjának megvásárlási jogát, de az ügylet az Agrofert mulasztásai miatt mindeddig nem zárult le.
Ha a nyertes visszalépne, elképzelhető, hogy Prága új pályázatot írna ki, amelyen többek között az előző tenderen hátrányba került OMV–Mol–TVK-konzorcium is újra indulhatna.