Medgyessy Péter miniszterelnök-jelölt
Medgyessy Péter Budapesten született 1942. október 19-én. Diplomáját a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetemen szerezte. Szakmai pályafutását a Pénzügyminisztériumban kezdte, itt dolgozott 1966–86 között. 1988–1990 között gazdasági ügyekkel megbízott miniszterelnök-helyettes volt a Németh-kormányban. 1987– 89-ig az MSZMP KB tagja, jelenleg pártonkívüli. 1990-től a francia Paribas Bank Rt. elnök-vezérigazgatójaként dolgozott 1994-ig. 1994 augusztusa és novembere között Horn Gyula miniszterelnök tanácsadó testületét vezette, majd 1994–96-ban a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank Rt. vezérigazgatója volt. 1996. március 1-jétől 1998 júliusáig ismét pénzügyminiszterként dolgozott. A Horn-kormány bukását követő napokban még aláírta a 160 milliárd forintos metróberuházásról szóló szerződést, amelyet a Legfelsőbb Bíróság is törvénytelennek talált. 1998-tól 2001. szeptember 30-ig az Inter-Európa Bank Rt. igazgatóságának elnöke és az Atlasz Biztosító Rt. alelnöke. Tanácsadásra szakosodott családi vállalkozása az utóbbi évek során több helyen felbukkant. A cég Gresham-palotával kapcsolatos ügylete kapcsán az ORFK nyomozást rendelt el, amelyet csak a választások második fordulóját követően szüntetett meg. A Magyar Szeszipari Szövetség elnökeként Medgyessy több éven keresztül havonta négyszázezer forintot tett zsebre. 1998-ban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét a csillaggal, majd 2000-ben a legmagasabb francia állami kitüntetést, a Becsületrend lovagi fokozatát. Az átvilágítóbírák lemondásra szólították fel, mert megkapta az ügynöki jelentéseket 1990 előtt.
Kovács László külügyminiszter-jelölt
Kovács László 1939. július 3-án született Budapesten. 1957-től 1966-ig vegyésztechnikusként dolgozott. Esti tagozaton szerzett diplomát 1968-ban a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetemen. 1966-tól a KISZ KB munkatársa. 1969-től két évig a Nemzetközi Diákszövetség prágai központjában dolgozott. Hazatérve a KISZ KB nemzetközi kapcsolatok osztályának a vezetője. 1975-től egy évig a KB külügyi osztályának a konzultánsa, majd 1976-tól 1983-ig alosztályvezető. 1980-ban a Politikai Főiskolán is diplomát szerzett. 1983-tól 1986-ig a külügyi osztály helyettes vezetője. 1986 májusától három éven át külügyminiszter-helyettes. 1989-ig az MSZMP tagja, az MSZP alapítója. 1989 áprilisától külügyi államtitkár. Megkapta a Munka Érdemrend arany fokozatát és a Magyar Népköztársaság Csillagrendjét. 1992-től a Magyar Külügyi Társaság tagja. 1990 májusától a parlament külügyi bizottságának tagja, majd 1993 januárjától elnöke. 1994. július 15-től 1998. július 8-ig külügyminiszter. 1998-tól 2000-ig a szocialista párt parlamenti frakcióvezetője. 1998 szeptemberétől az MSZP elnöke. A választási kampányban az Orbán–Nastase-paktum kapcsán több millió román munkavállaló megjelenését jósolta.
Csehák Judit egészségügyi miniszterjelölt
Csehák Judit 1940. január 16-án született Szekszárdon. 1964-ben a Budapesti Orvostudományi Egyetemen szerzett diplomát. 1964– 1965-ben a Tolna Megyei Kórház segédorvosa volt. 1965-től nyolc éven át Fadd nagyközség körzeti orvosaként dolgozott. 1973-ban feladta gyakorló orvosi munkáját: két évig a Szekszárd Városi és Járási Tanács osztályvezető főorvosa, majd 1975-től az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete titkára volt. 1978-tól hat éven keresztül a Szakszervezetek Országos Tanácsánál dolgozott: a SZOT titkára, az elnökség tagja, majd a SZOT szociálpolitikai bizottságának elnöke volt. 1984 végén a Minisztertanács elnökhelyettese lett. 1987 decemberében átvette a szociális és egészségügyi tárca vezetését, amit 1990. május 23-ig, az Antall-kormány megalakulásáig látott el. 1967–1989 között az MSZMP tagja, 1985-től az MSZMP Központi Bizottságának, 1987–1989 között a Politikai Bizottságnak volt a tagja. Mindkét tisztségében kapott olyan tájékoztatókat, amelyeket titkosszolgálati eszközökkel készített jelentések alapján állítottak össze, ezért 1997-ben mandátumáról való lemondásra szólította fel az átvilágítási törvény alapján létrehozott vizsgálóbizottság. Csehák ennek nem tett eleget. 1989 októberében belépett az MSZP-be, 1994-től 1996-ig a párt alelnöke volt. 1994-től 1997-ig a Fraternité Nyugdíjpénztár igazgatótanácsának elnöki tisztét látta el. 1998-ban visszavonult a politikától, egy akkori interjúban férjével, Békesi Lászlóval közösen azt nyilatkozta, úgy érzik, a párt már nem tart igényt szakértelmükre, az általuk képviselt értékrend és politizálási stílus már divatjamúlt.
Lamperth Mónika belügyminiszter-jelölt
Lamperth Mónika 1957. szeptember 5-én született Bácsbokodon. 1981-ben szerzett diplomát a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Az ELTE Jogi Továbbképző Intézetében 1984-ben jogi, 1997-ben politológiai szakvizsgát tett. Az 1980-as évek elejétől a Somogy Megyei Tanács, majd a megyei informatikai intézet munkatársa, 1987-től a megyei tanács, illetve önkormányzati hivatal osztályvezetője, 1992 és 1994 között az Alpok–Adria Munkaközösség ügyviteli irodájának igazgatója volt. 1987-től az MSZMP, 1989-től a Magyar Szocialista Párt tagja. 1998-tól az MSZP országos elnökségének tagja, 1998–2000 között alelnök, 1994-től 2000-ig a párt parlamenti frakciójának helyettes vezetője volt. 2000-től a kaposvári szervezet elnöke. 1996-tól a Baloldali Önkormányzati Közösség elnöke, a Nők Kaposvárért Egyesület elnöke. 1995–96-ban elnökségi tagként részt vett a Magyar Röplabdaszövetség munkájában.
Csillag István gazdasági miniszterjelölt
Csillag István jogász, közgazdász. 1951-ben született, diplomáját az ELTE jogtudományi karán szerezte meg. Még a rendszerváltozás előtt – Medgyessy Péter mellett – a Pénzügyminisztériumban dolgozott. A Magyar Közgazdasági Társaság gazdaságelméleti és gazdaságpolitikai szakosztályának elnöke, 1995-től a Zwack Unicum Rt. felügyelőbizottságának tagja, 1987-től a Pénzügykutató Rt. ügyvezető igazgatója, vezérigazgató-helyettese. E posztját nemrég – tekintettel várható miniszteri megbízatására – elhagyta. Politikai kérdésekben – többnyire az SZDSZ oldalán – igen sokszor megszólalt. Csillag Istvánt a privatizációs törvény szellemi atyjának tekintik, ebből adódik, hogy közéleti szereplései is főként a privatizációs kérdésekre szorítkoznak. Az előző négy évben az ÁPV Rt. működésének hangos bírálója volt. Nyilatkozataiból kitűnik, hogy a visszahúzódó állam és a globalizáció elszánt híve.
Bárándy Péter igazságügyi miniszterjelölt
Bárándy Péter ügyvéd. 1949. június 12-én Budapesten született. Tanulmányok: ELTE jogtudományi kar, 1969–74. Az egyetem elvégzését követően két évig ügyvédjelölt, 1976-tól ügyvéd, elsősorban büntetőügyekkel foglalkozik. 1983 és 1992 között a Budapesti Ügyvédi Kamara titkára, 1992-től főtitkára. Érdeklődése a politika iránt már korábban megmutatkozott, hiszen 1992–96 között a Köztársasági Párt alelnöke volt, és 1994-ben a párt színeiben indult is az országgyűlési választásokon. Az Orbán-kormány négy éve alatt többször bírálta az igazságszolgáltatást. Politikai színezetű nyilatkozatokat tett Schlecht Csaba ügyében. Többek között rá hivatkozva a baloldali ellenzék folyamatosan kétségbe vonta az igazságszolgáltatás pártatlanságát. Ügyvédként legutóbb az MSZP közeli vecsési számlagyár néven elhíresült adócsalás-sorozat egyik gyanúsítottját, Gál Lászlót képviselte.
Kiss Elemér kancelláriaminiszter-jelölt
Kiss Elemér jogász. Somlószőlősön született 1944. április 21-én. Tanulmányok: 1967-től ELTE jogtudományi kar, Politikai Főiskola 1983. Először a 22. sz. Állami Építőipari Vállalat jogi előadója, majd a Minisztertanács titkárságának osztályvezetője, később az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezetője. 1988–89 között a Minisztertanács Hivatalának elnökhelyettese, 1989–90-ig elnöke. Ennek az időszaknak a híradásaiból az derül ki, hogy sokrétű tevékenysége mellett rendszeresen ő fogadta az MSZMP Politikai Bizottságának Moszkvából érkező tagjait a Ferihegyi repülőtéren. A Magyar Közlöny főszerkesztője 1990–91 között, majd a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkára 1991–94 között. 1994–1998 között a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára. Egy 1996-ban adott interjúban úgy vélte, hogy a tárcák személyzeti gondok miatt nem tudják jól ellátni a rájuk háruló feladatokat, s a kormány jogkörét a parlament terhére kell növelni. Kiss 1997-től a testkultúra-bizottság elnöke, amely a mozgásszegény életmódot mozgásgazdag életmóddá szerette volna átalakítani.
László Csaba pénzügyminiszter-jelölt
László Csaba 1962-ben született, 1986-ban szerzett közgazdászi diplomát. 1986-ban már a Pénzügyminisztériumban dolgozott Medgyessy Péter akkori miniszter mellett. 1989–1992 között osztályvezető volt, 1993–1994 között pedig a külgazdasági főosztály helyettes vezetője. 1995-ben az államháztartási reform titkársági főosztályvezetője. A Horn-kormány alatt több mint három évig a tárca egyik helyettes államtitkári posztján ült, az Orbán-kormány első évében közigazgatási államtitkárként tevékenykedett. Ezután elhagyta az államigazgatást, s több cégnél vezetői posztokat töltött be. A KELER Rt. gazdasági vezérigazgató-helyettese, majd az ABN Amro Bank vezérigazgató-helyettese volt. Bár hivatalosan az MSZP jelölte a miniszteri posztra, többször hangoztatta, hogy az SZDSZ értékvilága áll hozzá közelebb. Megszólalásaiból kitűnik, hogy a liberális gazdaságpolitika híve.
Magyar Bálint Oktatási miniszterjelölt
Magyar Bálint bölcsész, ma az SZDSZ ügyvivőjeként a párt egyik frontembere. 1990 óta tagja az Országgyűlésnek. A rendszerváltozás idején a később Csillag István szabad demokrata gazdasági miniszterjelölt vezetése alatt álló Pénzügykutató Rt.-ben dolgozott. A Horn-kormányban – Fodor Gábor székét elfoglalva – 1996-tól oktatási miniszterként szerepelt. Kétéves ténykedéséhez több botrányt kiváltó eset fűződik. Ezek egyike Steve Benkő havi 1,2 millió forintos megbízása, aki a tandíj tervezett bevezetéséhez adott tanácsokat. Nagy port vert fel Kuncze Gábor testvére cégének megbízása is. Kuncze Magdolna vállalkozása ugyanis iskolai tankönyvek forgalmazására kapott lehetőséget. A lépés jogvitát váltott ki, s Magyar döntése miatt nemrég első fokon negyvenmillió forintos kártérítésre ítélték a minisztériumot.
Görgey Gábor kulturális miniszterjelölt
Görgey Gábor 1929. november 22-én született Budapesten Görgey Arthur néven. Egyetemi tanulmányait követően 1951-ben családjával együtt kitelepítették. Budapestre való visszatérése után hivatalsegédként dolgozott, majd 1955–1956-ban üzemi színjátszó csoportok rendezője volt. 1994– 1996-ban a Magyar Televízió művészeti vezetője. 1992-től hat éven át az írószövetség elnökségi tagja, 1994 és 2001 között a Magyar PEN Club alelnöke, 2001 óta elnöke. 1995-ben Görgey tiltakozott az MSZP–SZDSZ-es kormánykoalíció a „szellemi élet egészét megbénító”, a honoráriumokat társadalombiztosítási járulékkal sújtó törvénytervezete ellen.
Kóródi Mária környezetvédelmi és vízügyi miniszterjelölt
Kóródi Mária 1950-ben született és 1979-ben szerzett diplomát az ELTE jogtudományi karán. Ettől kezdve az államigazgatás több területén hasznosította szaktudását. A nyolcvanas évek első felében tanácsi titkárként tevékenykedett, 1991-től az SZDSZ országos tanácsának a tagja, 1999 óta pedig a tanács elnökségében is helyett kapott. Az első ciklus alatt a parlament jegyzője volt,1998-tól az önkormányzati bizottság alelnöke és az ügyrendi bizottság tagja. Felszólalásaiból és életrajzából az tűnik ki, hogy környezetvédelemmel soha nem foglalkozott. A leendő tárcájához több mint egy évtized után visszatérő vízüggyel azonban volt kapcsolata, hiszen az egyetemi évei előtt, 1968–75 között az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság adminisztrátoraként dolgozott.
Juhász Ferenc honvédelmi miniszterjelölt
Juhász Ferenc 1960. január 6-án született Nyíregyházán. 1981-ben általános iskolai tanítói és oktatástechnológusi oklevelet szerzett a nyíregyházi Berzsenyi György Tanárképző Főiskola tanítói szakán. 1984-től 1987-ig a nyíregyházi KISZ-bizottság munkatársa, 1989-ig a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei KISZ-bizottság munkatársa, majd első titkára. 1988 és 1991 között a Politikai Főiskola hallgatója. 1989-ig az MSZMP tagja. 1991-ben az MSZP megyei irodavezetője. 1993-ban pénzügyi szaküzemgazdászi diplomát szerzett. 1998 óta a Manfred Wörner Alapítvány felügyelőbizottságának tagja. 1994-től országgyűlési képviselő. 1994 júniusától a honvédelmi bizottság tagja. 1996 májusától alelnöke. Az előző négy évben többször felszólalt a MiG–29-es vadászrepülők modernizálásáért, amelyben anyagilag is érdekelt volt párttársa, Fazakas Szabolcs egykori ipari miniszter. 1998-tól a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei területi szövetség alelnöke. 1999 és 2000 között az MSZP frakcióvezető-helyettese, 2000 novemberétől a párt országos alelnöke.
Németh Imre mezőgazdasági miniszterjelölt
Németh Imre 1955. április 14-én született Vasváron. 1979-ben kapta meg okleveles mezőgazdasági gépészmérnöki diplomáját a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Gépészmérnöki Karán. Első munkahelye a MÉM Műszaki Intézete, ahol fejlesztőmérnökként dolgozott. 1985-ben műszaki fejlesztő szakmérnöki másoddiplomát szerzett. Egy évvel később megvédte doktori értekezését. Tagja volt az MSZMP-nek. 1995 januárja óta a Pest Megyei Agrárkamara ügyvezetője. 1994-től a Pest megyei önkormányzat szakértője. 1989 óta az Agrárszövetség tagja, a kilencvenes évek második felében a Pest megyei szervezet elnöke, 1995 óta országos alelnök. 1998-tól parlamenti képviselő, a mezőgazdasági bizottság tagja. 2001 januárja óta az MSZP agrárium- és vidékfejlesztési kabinetjének vezetője.
Kiss Péter munkaügyi miniszterjelölt
Kiss Péter Celldömölkön született 1959. június 11-én. 1983-ban végzett a BME Gépészmérnöki Karán. 1983–87 között a BME munkatársa, majd tanársegéde, közben 1984– 85-ben a BME KISZ-titkára. 1987– 89 között a KISZ budapesti bizottságának első titkára, 1989–92 között a Baloldali Ifjúsági Társulás budapesti, 1992–95 között országos elnöke. 1980–89 között az MSZMP tagja, 1989. május–szeptember a KB tagja, 1989-től az MSZP tagja. 1994–96 között a párt elnökségének tagja, 1998-tól ügyvezető alelnöke. 1990–92 között a Fővárosi Közgyűlés tagja. 1995–98 között munkaügyi miniszter. Neve a Xénia-botrány kapcsán is felbukkan. 1992-től képviselő: az oktatási bizottság alelnöke, 1998-tól frakcióvezető-helyettes.
Kovács Kálmán informatikai miniszterjelöl
Ukrajna
Újabb döbbenetes felvételek kerültek elő a kényszersorozásról + videó
