Fékező hatást gyakoroltak a részvényárfolyamok mozgására a tegnap publikált, áprilisi foglalkoztatási adatok, valamint a szolgáltatási szektor beszerzői menedzserindexe az USA-ban. A múlt hónapban nyolcéves csúcsra emelkedett a munkanélküliek száma, miután a munkahelyek nem gyarapodtak az elemzők által előre jelzett ütemben – jelentette az MTI. Negatív meglepetést hozott a szolgáltatói szektorra képzett beszerzői menedzserindex alakulása is. Az áprilisi mérések szerint az index 55,3 pontot mutatott, szemben az 57 pontos előrejelzéssel, valamint a márciusi, 57,3 pontos mért értékkel.
Az amerikai munkaügyi minisztérium adatai szerint áprilisban 43 ezerrel nőtt az alkalmazotti állások száma. A munkanélküliség hatszázalékos volt. A Dow Jones–CNBC által összegyűjtött elemzői prognózisok átlaga 60 ezres állásszám-növekedést és 5,8 százalékos munkanélküliséget tartalmazott. Márciusban 21 ezerrel csökkent a betöltött alkalmazotti állások száma, s az állástalanok aránya 5,7 százalék volt. A tegnap közzétett adatok kommentálásakor a szakértők arra mutattak rá, hogy az álláshelyek vártnál szerényebb növekedése abba az irányba mutat, hogy a Federal Reserve (Fed) későbbre kénytelen halasztani monetáris szigorító intézkedéseit, s egyre inkább bebizonyosodik, hogy a jegybank korábbi, óvatos helyzetértékelése – miszerint a gazdasági növekedés még törékeny – megalapozott volt. Az elemzők többsége ebben a helyzetben biztosra veszi, hogy a Fed monetáris ügyekben illetékes nyílt piaci bizottsága legközelebbi, keddi ülésén változatlanul hagyja a negyvenéves mélyponton, 1,75 százalékon lévő alapkamatot.
Az európai tőzsdéken eltérő mozgások alakultak ki a hét utolsó tőzsdenapján. Amíg a francia és a német papírok átlagosan egy százalékkal lettek olcsóbbak, addig Londonban hozzávetőleg félszázalékos drágulás következett be. Tegnap is rájárt a rúd a távközlési szektorra: a Deutsche Telekom csütörtöki leminősítését követően pénteken a Vodafone-tól érkeztek kedvezőtlen hírek. A világ legnagyobb mobilszolgáltatója német és olasz egységére adott ki az elemzői előrejelzéseket alulmúló tervszámokat. A bejelentés nyomán Londonban négy év óta először egy font alá esett a Vodafone-részvények árfolyama.
Budapesten a megszokottnál élénkebb befektetői érdeklődés mutatkozott tegnap, ami a részvényszekcióban bonyolított 9,3 milliárd forintos üzletmenettel is mérhető volt. A távközlési szektor romló megítélését a Matáv is megszenvedte. Tegnap a vezető magyar részvények közül egyedül a telefontársaság részvénye szenvedett veszteséget. A Matáv kurzusa ezer forint alá süllyedve, 991 forinton zárt, 2,3 százalékkal a csütörtöki ára alatt. A nap sztárja a Mol volt, amely mind 3,7 százalékos áremelkedésével, mind 2,9 milliárd forintos napi forgalmával kiemelkedett. A nap végére kialakult 5825 forintos árfolyamára az utóbbi két évben nem volt példa a BÉT-en. A váratlan áremelkedésnek az volt az oka, hogy a brókerek között elterjedt: a Magyar Fejlesztési Bank rövid időn belül 300 milliárd forintért megveszi a gázüzletágat. Hivatalos bejelentés nem erősítette meg tőzsdezárásig ezeket a feltételezéseket. Az OTP-részvények tartósan 2490 forint körül forogtak, s a záráskor is mindössze egy forinttal alacsonyabb szinten stabilizálódott az ára. A Richter napközben még 1,7 százalékos nyereségben volt, amely a záró szakaszban, kisebb süllyedés után 0,9 százalékra apadt.
A közepes likviditású papírok közül a Nabi 4,3 százalékos drágulásával, míg az Inter-Európa háromszázalékos visszaesésével emelkedett ki.
Megkéseltek egy férfit Mosonmagyaróváron
