Nem alkalmaznak palesztinokat

Izraelben kelet-európai és ázsiai vendégmunkásokkal kívánják pótolni a palesztin munkaerő kiesése miatt keletkezett hiányt.
A tavalyihoz képest ötven százalékot zuhant Palesztina GDP-je – állapította meg Friedrich Buttler, az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Irodájának (ILO) közel-keleti különmegbízottja, miután hazatért tíznapos szentföldi körútjáról, amelynek során Rámalláhban, Nábluszban és Jeruzsálemben palesztin politikusokkal, szakszervezeti vezetőkkel és a helyi civil szervezetek munkatársaival találkozott.
Hetvenszázalékos a munkanélküliség a megszállt területeken. A lakosság kétharmada napi két dollárnál kevesebbel rendelkezik. A palesztinok túlélését az teszi lehetővé, hogy 120 ezren még mindig kapnak fizetést a Palesztin Hatósagtól, tízezren a nemzetközi segélyszervezetek alkalmazásában állnak és sokakat segítenek külföldön élő rokonaik.
Az izraeli gazdaság is megsínylette a konfliktus kiújulását. A zsidó állam számára oly fontos külföldi turizmus szinte a nullára esett vissza – a hipermodern, új jeruzsálemi hotelek üresen állnak –, az építőipar a palesztin munkaerő és a befektetői bizalom hiányát nyögi.
A harcok kezdete előtt 150 ezer palesztin ingázott Izraelbe a megszállt területekről. Mára ez a szám nullára csökkent, egyrészt mivel nagyon nehéz átjutni a határon, másrészt pedig mert az izraeli munkaadók nem kívánnak palesztinokat alkalmazni. A fellépő munkaerőhiányt kelet-európai és ázsiai vendégmunkásokkal kivánják pótolni. A nyilvánvaló politikai és humanitárius okokon kívül az egyre romló gazdasági mutatók is sürgetik a megbékélést a Közel-Keleten – vonta le látogatásának következtetését Buttler.