Kálmán Attila, a zsinat világi elnöke a tanácskozást megnyitó beszédében kijelentette: „április 7-e éjszakájának villámfényénél rá kellett döbbennünk, hogy nagyon sokan másként élték át az elmúlt négy évet, mint mi”. Álláspontja szerint a polgári kormány 1998-ban olyan megállapodást kötött a református egyházzal, amely az intézményei számára biztosította a „megfelelő szintű működés” feltételeit, új templomok, iskolák, parókiák és gyülekezeti házak létesülhettek, számos régi épület pedig megújulhatott. Mint fogalmazott: „az Orbán-kormány fontos feladatának tekintette a középosztály megerősítését, fokozottan segítette a családokat, a gyermekek nevelését, taníttatását, a kedvezménytörvénnyel pedig a határainkon kívülre szorult testvéreink magyarságtudatának megőrzését. A millenniumi évhez kapcsolódóan hozzájárult ahhoz, hogy ez a nemzet végre megtanult örülni, ünnepelni, bizakodni a saját jövőjében. Orbán Viktor személyében pedig kiválóan felkészült, karizmatikus vezetőt kaptunk.” A református egyház zsinatának világi elnöke a választások kapcsán kijelentette: a polgári oldal nem bukott meg. Nyilván sok kisebb-nagyobb hibát is elkövetett, de korántsem annyit és akkorát, mint azt ellenfelei állítják. Reményét fejezte ki, hogy a „mostani győztesek” által ígért jogbiztonság kormányzásuk végéig megmarad, s jelezte: az új kormánypártokkal is törekedni fognak a korrekt kapcsolatokra.
A zsinat tegnap első olvasatban tárgyalta az egyházalkotmány és a választójogi törvény módosításának szövegét, amelyet két változatban dolgotak ki. Ha a szigorúbb javaslatot fogadják el, akkor az egyház jelenlegi püspökeinek, kerületi főgondnokainak, espereseinek és egyházmegyei gondnokainak jelentős része idős kora miatt már nem indulhat újra a soron következő egyházi választásokon.
Európai Bizottság
Ursula von der Leyen az EU érdekeivel ellentétes vörös vonalakat húzogat + videó
