Reform, fejlesztés

Az idén Széchenyi István Egyetemmé nyilvánított főiskola jelentős változások előtt áll. Bár az oktatás folytonossága nem szakadt meg, az adminisztratív szerkezetben pedig az előző fél évben gyakorlatilag megtörtént az átszervezés, a változással járó munkálatok nem fejeződtek be. Ellenkezőleg; csak most kezdődnek igazán.

Az egyetemen három fontos területen történnek változások. Fejlesztik a humánerőforrás-politikát, megújul a képzési reform, valamint jelentős anyagi beruházások történnek az intézmény épületeit illetően.
A szakmai pályára állítás hangsúlya az első négy-öt évre tehető, és ezt az intézmény igyekszik teljesen kihasználni. A polgári kormánytól kapott 3,7 milliárd forintos fejlesztési támogatásnak már megvan a helye. A humánerőforrás-fejlesztési politika arra épül, hogy az oktatóknak kulcsszerepük van: az ő fejlődésük az egyetem fejlődése is. A tudományos potenciál felmérése során két dolgot vizsgáltak meg: tudományos utánpótlásukat vették szemügyre, s vizsgálták az akadémiai képzettséget. Jelenleg 25 százalékos a tudományos minősítettek aránya az egyetemen, szemben az országos 35-40 százalékos átlaggal. Ezt az arányt természetesen igyekeznek javítani, az előrejelzések szerint legkésőbb 2005-re sikerül is. A most PhD- (doktori) elismerést szerző oktatókat segítik tanulmányaik során, s támogatják a tudományos fokozattal rendelkezők közül az arra pályázók akadémiai doktori címének megszerzését.
Fontos feladatként kezelik a képzési reform végrehajtását. Az egyetem ugyanis teljes egészében felülvizsgálja, harmonizálja és modernizálja (mind az eszközök, mind a leadott tananyag minőségét illetően) a képzési tantervet. Ez minden oktatási intézményben folyamatosan történik, a Széchenyi István Egyetem azonban átfogó programban egységesen, egyszerre végzi ezt el. Ebbe a felülvizsgálatba belefoglaltatik az új jegyzetek írása, valamint a megújuló laboratóriumi és infrastrukturális háttér. Változik a jogi támogatás is, új vizsga- és kreditrendszert alakítanak ki, vagyis a tantervet illetően 2003 szeptemberétől „tiszta lappal” indul az egyetem.
Emellett a számítógépparkot is jelentős mértékben fejlesztik. A képzési reform célja az, hogy az egyetemről kikerülő hallgatók versenyképesek legyenek a munkaerőpiacon. Ebben a folyamatban jelentős segítséget kaptak a Győrben és környékén megtelepedett vállalkozóktól, akik anyagilag és egyéb támogatásukkal segítik az egyetemet, amellett, hogy elmondják, mire is van igényük potenciális munkaadóként. Már most látható, hogy újabb szakok bevezetésére is szükség van, például a közgazdász- és a mérnökképzésben is.
Nem kevésbé fontos az előbbiek mellett az anyagi beruházások végrehajtása. Jelenleg épül, és a tervek szerint október közepén megnyílik a városi-egyetemi sportcsarnok, amelyet mintegy „ajándékba” kaptak a győri önkormányzattól az egyetemmé válás elismeréseként. Az egyetem a továbbiakban három új épületben kollégiumot alakít ki, a meglévő 1100 férőhely mellett további 500 helyet hoznak létre. Ezzel együtt már ki tudják elégíteni azokat az igényeket, amelyek a kollégiumra mindenképp számot tartó hallgatók részéről merültek fel. (A múltban sok diákot nem tudtak fogadni, pedig szükségük lett volna rá.) Külső vállalkozók révén a kedvezményes kollégiumoknál drágább, viszont az albérleteknél olcsóbb kollégiumokat is létesítenek, a tervek szerint a diákok nagyjából a kettő közti árat fizetnék meg, s minden szobában lehetővé teszik az internetcsatlakozást. Az épületeket felújítják, a rekonstrukcióval pedig pénzt takarítanak meg, hiszen a szigetelések, a hőháztartás rendbetétele és az egyéb átalakítások hosszú távon jó befektetésnek bizonyulnak majd. Tervezik új főépület építését is, amely helyet adna az egyetemi könyvtárnak és az intézmény adminisztratív vezetésének is.