RMDSZ-küldöttség csángó földön

Markó Béla szövetségi elnök vezetésével a héten egy RMDSZ-küldöttség kétnapos látogatást tett moldvai csángó településeken. A küldöttség Bákó megyei látogatásának tapasztalatait összegezve Markó Béla pénteken az MTI-nek elmondta: a terepszemlének az volt a célja, hogy feltárják a csángó magyar közösségek gondjait, és megoldásokat keressenek rájuk. Ebben a tekintetben is érvényesíteni és gyümölcsöztetni kívánták a kormányon levő Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) közötti együttműködés alapelveit és szellemét.
Ezt szolgálta az a megbeszélés is, amelyet a Bákó megyei prefektussal és a megyei tanfelügyelőség vezetőségével folytattak az oktatási minisztérium illetékes vezérigazgatójának jelenlétében. Ez egyrészt az anyanyelvoktatás hivatalos és intézményes formáinak kialakításával kapcsolatos kérdéseket érintett, másrészt témája volt a csángó magyar szervezetek és alapítványok, valamint a helyi közigazgatási intézmények közötti viszony rendezése. A megbeszélés jelentőségét növelte, hogy részt vett rajta Viorel Hrebenciuc, a PSD alelnöke, s ott voltak a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének vezetői is.
„Megítélésem szerint eredményes volt a megbeszélés és a látogatás is. Megállapítottuk, hogy két jelentős csángó magyar településen, Pusztinán és Klézsén összegyűltek a szülői aláírások. A törvénynek megfelelően ez lehetővé teszi, hogy a megyei tanfelügyelőség kérje az oktatási minisztériumtól a magyar nyelv fakultatív iskolai tanításának jóváhagyását a két helység iskoláiban. Megállapodtunk abban, hogy a tanfelügyelőség meg is teszi az ezzel kapcsolatosan rá háruló lépéseket, s bízom benne, hogy a szaktárca jóvá fogja hagyni a fakultatív nyelvoktatás engedélyezésére vonatkozó kéréseket. Mi nyilván azon leszünk, hogy ez meg is történjék. Minden esély megvan tehát rá, hogy ebben a két csángó földi faluban őszre meginduljon a magyar nyelv oktatása” – mondta Markó.
Markó Béla kifejtette: a fórumokon sok szó esett a települések és a vidék gazdasági gondjairól, a fiatalok szülőföldön maradásának kérdéseiről is. A csángó magyarok kérték az RMDSZ segítségét ilyen természetű gondjaik megoldásában. Felmerült a munkahelyteremtés és új gazdasági lehetőségek közös feltárásának a szükségessége; szó volt például az erdő- és földtulajdon visszaállításával kapcsolatos helyi gondokról.