Rugova cáfol

Ibrahim Rugova koszovói elnök a hágai törvényszék előtt Milosevics keresztkérdéseire válaszolva a leghatározottabban cáfolta, hogy 1999-ben, a NATO-légicsapások idején a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) meg akarta gyilkolni, s hogy Milosevicstől kért – és kapott – védelmet. „Ez nem igaz, szemenszedett hazugság”, mondta Rugova, s Milosevics kérésére a szemébe nézett. – Az UCK nem terrorszervezet, hanem a hazafiak fegyveres szervezete, amely a népet védte, én pedig nem kértem semmit öntől, csak annyit, hogy elhagyhassam Koszovót, amely akkorra már kihalt volt, s semmit sem tudtam munkatársaimról – jelentette ki. – Tartottam attól, hogy a rezsim összeesküvést sző ellenem – mondta. Rugova szerint a szerb rendőrség által a házánál meggyilkolt férfi nem merénylő volt, hanem azokhoz tartozott, akik kiszabadítására érkeztek. Milosevics azon kijelentésére, hogy sohasem volt letartóztatva, Rugova kijelentette: „Házi őrizetben voltam.” A tanú azt is megerősítette, hogy 1999 áprilisában akarata ellenére volt kénytelen találkozni Miloseviccsel, azt azonban elismerte, hogy Milosevics tette lehetővé, hogy Olaszországba mehessen. A tanú a tegnapi vallomásában a vádlott egész sor állítását cáfolta meg.
A pristinai albán sajtó nagy teret szentelt Rugova tanúvallomásának, s egyöntetű a megállapítás: a meggyőzően érvelő koszovói elnök diadalmaskodott ellenfele felett. A médiumok a per kulminálásának nevezik az elmúlt napokban történteket. A Kostunica jugoszláv elnök vezette Szerbiai Demokrata Párt ezzel szemben nagyon kedvezőtlenül értékelte Rugova szereplését. Szerinte a törvényszék „értelmetlenné tesz minden normális együttműködést a jugoszláv állami szervekkel”. Rugova tegnap ki volt téve Michael Wladimiroff, a bíróság barátja (amicus curiae), Geoffrey Nice ügyész és Patrick Robinson bíró keresztkérdéseinek is. Válaszaiból ismételten kiderült: Milosevics mindenről tudott, ami Koszovóban történt.
*
Milo Djukanovics montenegrói elnök elégedetten nyilatkozott arról a szerbiai kezdeményezésről, hogy a nagyobbik tagköztársaságban is népszavazást írjanak ki a függetlenségről, amely egyébiránt kemény vitákat váltott ki a szerbiai politikai színtéren. Szerbiában kezdik belátni, hogy Belgrád eleget foglalkozott már másokkal, s ideje, hogy a maga bajával törődjék, mondta a Crna Gora-i elnök. Szerbia függetlenné válása egyben természetesen Montenegró függetlenségét is jelentené.