A jegyzők már az idén is kivethetik a hulladékgazdálkodási bírságot – jelezte minap a Környezetvédelmi Minisztérium munkatársa annak kapcsán, hogy az elmúlt időszakban egyre több illegális szemétlerakóhelyre bukkantak az illetékesek. Tájékoztatásuk szerint a bírságolással azt kell megakadályozni, hogy a települési hulladékokat a szervezett közszolgáltatás mellőzésével közterületeken vagy mások ingatlanán helyezzék el. A bírságot kiszabhatja az illetékes környezetvédelmi felügyelőség, valamint a környezet- és természetvédelmi főfelügyelőség is.
Az eddig leleplezett esetek zömében a hatóságok többnyire egymásra mutogatva hárították el a felelősséget magukról, mondván: „a jogszabályok megkötik a kezünket.” Persze voltak intézkedések is. Emlékszem, évekkel ezelőtt az egyik, ma már nem működő kőbányai – kifejezetten háztartási hulladékot befogadó – szeméttelepre veszélyesnek látszó és kellemetlen szagú hulladék került. Az itt működő, dollármilliárdos forgalmú multicég egyik embere diavetítőn mutogatta, hogy ők a világ minden táján hordják-viszik a szemetet, tehát ők biztosan nem lehetnek a „hunyók”. A lassan csordogáló vizsgálat később megállapította a felelősséget, de a szemétszállításban különösen nagy vállalkozóknak meg sem kottyant az egy-kétmillió forintos bírság. Az üggyel foglalkozó hatóság illetékese az egyik terepszemlét követően pedig „viccesen” megjegyezte: nem kellene ekkora port felverni, a lerakott veszélyes anyag néhány év múlva elpárolog, hiszen a természet önmagát tisztítja.
Ez igen, ez hozzáállás! De nem jártak jobban például a taksonyiak sem, akiknek örömére évekig, évtizedekig halmozták a falu szélén illegálisan kialakított lerakóba a szemetet a szomszéd város „mindenesei”, hiába bírságolták őket folyamatosan. A határozatot ugyanis meg lehet fellebbezni, aztán a másodfokú döntés ellen is bírósághoz lehet fordulni, s a veszélyes vagy kevésbé veszélyes hulladékokat tovább lehet ide-oda szállítgatni. S végül ne feledkezzünk meg a „mezei” szemétlerakókról. A város beépítetlen foghíjtelkein, elhagyatott parkjaiban naponta halmozódik a mocsok. Mit csinál erre az egyik pesti önkormányzat? Az illegálisan lerakott szemét közé egy „Hatóságilag szemetet lerakni tilos!” feliratú táblát szúr, s a közterületre kihelyez egy „városképszépítő” rozsdás konténert is. A szemétharc tehát folytatódik.
Igaz is, a kerületi önkormányzatok többségének nincs apparátusa az ellenőrzésre, a közterület-felügyelők inkább a szabálytalanul parkolókat és az árusokat leplezik le (innen van a bevétel), a szemetelőkkel nemigen foglalkoznak. Az új szabályok szerint a jegyzők által jogerősen kiszabott bírság teljes összege az adott önkormányzatot illeti meg, a környezetvédelmi felügyelőség által a települési önkormányzat területén jogerősen kiszabott bírságból befolyó összegnek pedig 30 százalékát kell átadni az önkormányzat részére. Ez talán segít?
Erről szól majd a kétnapos budapesti csúcstalálkozó