Tarolt a holland jobboldal

A jobboldal előretörését jelző becsléseket erősítette meg a holland parlamenti választások tegnap hajnalban nyilvánosságra hozott, nem hivatalos végeredménye. Az ellenzéki Kereszténydemokrata Tömörülés (CDA) 29-ről 43-ra növelte mandátumainak számát a 150 fős képviselőházban.

A múlt héten meggyilkolt populista politikus, Pim Fortuyn pártja a második legerősebb párttá lépett elő 26 képviselői hellyel (eddig nem volt parlamenti képviselete). A jelenlegi kormánykoalíciót alkotó Munkapárt (PvdA) és a liberális Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért (VVD) egyaránt súlyos vereséget szenvedett. A PvdA 23 mandátumot szerzett a korábbi 45-tel szemben, míg a VVD ugyancsak 23 képviselőt küldhet az új parlamentbe a korábbi 38 helyett. A közzétett végeredmény a szavazatok csaknem száz százalékának összeszámlálásán alapul. A hivatalos végeredményt csak a jövő héten, május 21-én teszik közzé, amikor az összes szavazat, így a tengerentúli területeken leadott voksok eloszlása is ismertté válik, de ez lényegében már nem befolyásolja a most kialakult arányokat.
„Nehéz idők járnak a szociáldemokráciára Hollandiában és Európában” – kommentálta az adatokat a munkapárti Wim Kok, a távozó miniszterelnök, aki elismerte, hogy az eredmény fájdalmas kudarc pártja számára. Ad Melkert, a PvdA vezetője, aki a múlt év végén váltotta fel Kokot ebben a tisztségben, magára nézve nyomban le is vonta a következtetést, és még a végleges eredmények ismertté válása előtt bejelentette, hogy benyújtja lemondását.
Pim Fortuyn pártjának hollandiai választási előretörése azt jelzi, hogy Európában az idegengyűlölő politikai erők fogalmazzák meg a legegyértelműbben a közvélemény nagy részének félelmeit – ez a tegnapi olasz lapkommentárok szinte egyöntetű véleménye. A mérsékelt Corriere della Sera megállapítja: a jelek szerint Európában egyre inkább teret nyer az idegengyűlölő jobboldal. A kommentátor ugyanakkor pontatlannak tartja, hogy a xenofóbia szót szinte minden nyelven idegengyűlöletnek fordítják. A fóbia ugyanis nem gyűlöletet, hanem félelmet jelent, ez utóbbi pedig nem annyira politikai fogalom, mint inkább természetes emberi érzés. Ezt a félelmet bizonyos pártok az öreg kontinensen igyekszenek megfogalmazni politikai kampányaikban. A lap úgy véli: hibás az a nézet, miszerint a xenofóbia feltétlenül csak jobboldali lehet. Ezt szerinte a baloldali erők terjesztik, mivel azok a xenofíliára (idegenbarátságra) építették eddigi politikai propagandájukat. A xenofóbia fogalmát meg kellene tisztítani az ideológiai vonatkozásoktól – folytatja okfejtését a cikkíró, hangsúlyozva, hogy óriási különbség van a francia Le Pen és Fortuyn nézetrendszere között.

Franciaországnak – mint írja – 1815 óta hagyományosan antidemokratikus a jobboldala, Le Pen egyértelműen Európa-ellenes. Hollandiában azonban Fortuyn korántsem ellenzi az integrációt, csak éppen logikus érvekkel próbálta elmagyarázni: a kicsiny Hollandiában már nincs több hely az újabb bevándorlók számára. A múlt héten meggyilkolt politikus egyáltalán nem akarta kizavarni azokat, akik már bent vannak. A jobbközép szellemiségű La Stampa úgy fogalmaz: Fortuyn pártja megjelenítette azokat az érzelmeket, amelyeket a hagyományos politikai elit mindeddig figyelmen kívül hagyott. A jobboldali politikus természetesen túlzásokba esett, de kétségtelenül olyan problémára hívta fel a figyelmet, amely Hollandia határain túl is jellemző – írja a lap.