Tervezet készült Irak felosztásáról?

Szaddám Huszein rezsimjének megdöntése után az Egyesült Államok mélyreható változásokat akar alkalmazni Irakban. Bush elnök bejelentése szerint egy három államból alakuló szövetségi köztársaságot akarnak létrehozni a „két folyó országában”. Egy kairói napilap szerint Washington már közölte tervét a térségbeli szövetségeseivel.

2002. 05. 22. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Magas rangú diplomaták információira hivatkozva közölte az amerikai tervezetet az egyiptomi Al-Hajat napilap. Az új Irak politikai térképe a következőképpen nézne ki: a 36. szélességi foktól északra alakulna meg a kurd–türkmén–asszír szövetségi állam. Az ország közepén, ahol a szunnita kisebbség él, egy szunnita–arab állam kapna helyet. Attól délre, a Shat Al-Arab felé a síita– arab állam jönne létre. A szövetségi kormány helye Bagdad lenne. A parlamentben minden szövetségi állam képviselői államuk lakosságának száma szerint kapnának helyet. A terveket állítólag Bush elnök már több szövetségesével is megvitatta. Elsősorban Törökországgal, legfontosabb térségbeli partnerével. Az arab kormányok valószínűleg még nem informálódhattak a tervekről. Jordánia külügyminisztere kijelentette: nem kapott semmilyen hivatalos jegyzéket Bush elnök Irakkal kapcsolatos terveiről.
Olvasva a „szép új Irak” tervezetét, az embernek akaratlanul is az indiai szubkontinens mozlim Pakisztánra és hindu Indiára való 1947-es felosztása juthat az eszébe. Később Kelet-Pakisztánt Bangladesre keresztelték át. Sok millió menekült és a mai napig tartó, állandóan kiújuló háborúk lett a végeredménye.
Az amerikai terv egyedüli haszonélvezői a kurdok lennének, hiszen Mohamed Barzáni és kurd szabadságharcosai már évtizedek óta törekednek a szuverén Kurdisztánra. A fegyveres, népességi és politikai túlerő minden bizonnyal hamar kiszorítaná a türkmén és asszír kisebbségeket, és ez belviszályokhoz is vezethet a „kisebbségi államban”. Irak lakosságának hetven százaléka síita – ők nemcsak az ország déli részén élnek, hanem elosztva Moszultól Bászráig, Irak egész területén. Az új határok meghúzása itt is milliók önkéntes, de inkább kényszerű költözését hozná magával. Irak évezredes nemzetiségi, vallási és kulturális struktúrája is felborulna. A katasztrófa előre látható.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.