Miskolc önkormányzata 2001. február 5-én helyi rendeletben jelölte ki a türelmi zónát a városban – a szervezett bűnözés elleni fellépésről szóló törvény előírásainak megfelelően. E tettével azóta is egyedül maradt a borsodi megyeszékhely.
Februárban hat önkormányzati képviselő közgyűlés elé benyújtott sürgősségi indítványa szerint a rendelet egyértelműen igazolta, hogy a hivatkozott törvény vonatkozó rendelkezése nem életszerű, betarthatatlan. A kijelölt türelmi zóna közelében élő emberek folyamatos atrocitásoknak vannak kitéve, a rendőrség és a közterület-felügyelet a legkomolyabb erőfeszítések ellenére sem tudja biztosítani a rendelet betartását, betartatását. A képviselők azt kérték az önkormányzattól, hogy egyszerűen helyezze hatályon kívül az önkormányzati rendeletet, és ezzel állítsa helyre az országos gyakorlatnak megfelelő állapotot, szüntesse meg a nyugalomra vágyó miskolci családokat érő inzultusok, kellemetlenségek forrását.
A város rendőrkapitánya, Pásztor Albert szakértői véleményében úgy vélte: a türelmi zónának van létjogosultsága Miskolcon és rendőri ellenőrzéssel betartatható a törvény és az önkormányzati rendelet is. Ezt igazolják az adatok is, amelyek szerint tavaly – a 2000. évi 540-nel szemben – 880 esetben tettek feljelentést tiltott kéjelgés miatt a Miskolci Városi Bíróságon.
A rendőrkapitány leszögezte: az eltelt időszak azt igazolta, hogy a türelmi zóna létesítése helyes döntés volt. Annak esetleges megszüntetése, az eredeti helyzet visszaállítása egyebek mellett azt jelentené, hogy a prostituáltak – élve törvényes jogukkal – visszatérnének korábbi helyeikre, ahol – hacsak az nem számít védett övezetnek – nem tudnánk velük szemben fellépni, a jelenség ismét ellenőrizhetetlenné, városunk nyugalmát zavaróvá válna.
Az önkormányzat februári ülésén javaslatként elhangzott, hogy szakértők vizsgálják meg, hová lehet helyezni a miskolci türelmi zónát. Ez alapján a miskolci közgyűlés négy új helyszínt javasolt: a Besenyői utcának a Zsarnai piactól északra eső szakaszát, a Zsigmondi utca új szakaszát, a Szinva utca patakon túli szakaszát, illetve – a mostani türelmi zóna közelében – a Fonoda utca, a Szinva utca és a patakhíd közötti szakasza és a hozzá tartozó hasznosíthatatlan önkormányzati terület.
Pásztor ezzel kapcsolatos szakmai álláspontjából az derül ki, hogy a felsorolt alternatívák közül a negyedikkel ért egyet. A harmadikként javasolt terület – a Szinva utca patak túlsó partján lévő oldala – nem felel meg a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépésről szóló törvénynek, mert az autóbusz-pályaudvar és a Szinva utcában lévő református anyaotthon is háromszáz méteren belülre esik.
A rendőrkapitány nem ért egyet a türelmi zóna város más részére való áthelyezésével sem, mert a közterületi prostitúció már korábban a Baross Gábor és a Szinva ut-ca térségében koncentrálódott, a prostituáltak közül számosan ott laknak, némi szükséges infrastruktúra is itt áll rendelkezésükre. Ha a város olyan területére kísérelnék meg kényszeríteni őket, amit sem ők, sem a kuncsaftok nem fogadnak el, akkor az a rendelet a rendőrség által betarthatatlan lenne. Megítélése szerint csak olyan rendeletet szabad alkotni, amelynek az önkéntes jogkövetés és a kikényszerítés révén várható a betartása.
Kiderült közben, hogy kivetnivalót talált a miskolci türelmizóna-rendeletben a megyei közigazgatási hivatal is, amelynek vezetője, Orosz Gábor a következőket írta le erről: a miskolci türelmi zóna rendeletben meghatározott területe nem felel meg a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól szóló törvény előírásainak, amely szerint „védett övezet… ahol a prostituált a szexuális szolgáltatásra nem ajánlkozhat fel, szexuális szolgáltatást nem nyújthat”. A felsorolás szerint ide tartoznak azon intézmények is, amelyek gyermekjóléti feladatokat látnak el.
A törvény értelmében a gyermekjóléti intézménytől számított háromszáz méteren belüli terület minősül védett övezetnek. A miskolci türelmi zóna azonban a kismamaháztól számítva ötven méterre kezdődik, tehát annak 250 méteres szakasza védett övezetbe esik. Erre a helyzetre alapozva indítványozza levelében a közigazgatási hivatal vezetője, hogy a miskolci önkormányzat módosítsa úgy türelmizóna-rendeletét, hogy a zóna a védett területen kívül essen.
A májusi 2-i miskolci önkormányzati ülésen, amely a fentieket tárgyalta, kiderült, hogy a városban nemigen találni olyan helyet, ahol különböző intézmények közelsége ne tenné kérdésessé a türelmi zóna törvényes kijelölését. Ismét elhangzott a javaslat, hogy helyezzék hatályon kívül az egész rendeletet, mert Miskolc kétes hírnevet szerzett magának a törvény egyedüli végrehajtójaként. Szádeczki Zoltán jegyző erre azzal reagált, hogy egy fegyelmezett önkormányzati testület eleget tett egy törvénycsomagból rá eső résznek.
Érdekesség, hogy a szavazáskor a rendeletmódosítási javaslat nem kapta meg a szükséges minősített többséget, azaz a miskolci türelmi zóna – ha jogszerű, ha nem – megmarad az eredeti helyén.
Németország
Berlin cserben hagyja Ukrajnát – ennyit a biztonsági garanciákról
