Turulmadár a Kő-hegyen

Európa legnagyobb ércmadara tekint le 1907 óta a Tatabánya fölött magasodó Kő-hegy tetejéről. 1896-ban, a millennium lázában tett javaslatot egy környei tanító a legendás szimbólum megjelenítésére. Donáth Gyula tíz év múltán készítette el az elröppenni készülő turulmadarat fején koronával, karmai közt jogarral.

Zsohár Melinda
2002. 05. 29. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Tatabánya fölötti sziklás hegyek egyik csúcsán impozáns látvány az elröppenni készülő turul: kiterjesztett szárnyainak fesztávolsága tizenöt méter. A város új címerébe is belefoglalták, tíz éve pedig felújították a szobrot. A csakugyan romantikus alkotást Európa legnagyobb madárszobraként tartják számon; festői a környezet, amelybe a millenniumi álmodók helyezték a művet, valóságossá téve a magyarok őstörténetében élő, ám az ornitológusok szerint nem létező állatot.
A sas- vagy sólyomszerű madár történelmi hivatkozással került Tatabánya fölé. A város Alsó- és Felsőgalla, valamint Bánhida összeolvadásával született, ez utóbbi már a honfoglalás korában is lakott település volt. Kézai Simon krónikája szerint itt, a bánhidai síkon győztes csatát vívtak a magyarok Szvatopluk morva fejedelemmel. A romantikus XIX. század végen Feszty Árpád, a Honfoglalás-körkép és egyéb historikus festmények alkotója állt a tanító javaslata mellé, s Komárom vármegye közgyűlését is megnyerte az ügynek. Az emlékműbizottság gyűjtésbe fogott, s megbízták Donáth Gyulát a szobor elkészítésével.
Donáthról fűszeres anekdoták szólnak, a bohém budapesti szobrász nem illett bele az akkori hősi korszak emlékműveket „gyártó” alkotóinak sorába. Az Operaház falain is állnak szobrai, s az Andrássy úti paloták egyik-másikán az ő homlokzati díszítései mutatnak túl az épületszobrászat csupán dekoráló szándékán. Szomorú, hogy a hősi emlékművek megalkotásában közreműködő alkotó a lóversenyzés és a pazarló agglegényi élet következtében szegényen halt meg, és a Képzőművészeti Társulat költségén helyezték örök nyugalomba a rákoskeresztúri zsidó temetőben.
A magyar állameszme hangsúlyozása a XIX. század végétől fölerősödött, a millennium pedig megnyitotta az állam és a magánmecénások trezorjait. Mai fogalmaink szerint minden bizonnyal pazarlón áldoztak a drága emlékművekre, szobrokra, festményekre, épületekre, ám ennek köszönhető, hogy van mire emlékeznünk az azóta aranykorként emlegetett időből. A turulmadár a honfoglalás historizáló-romantikus feldolgozásának egyik jelképe lett, amely az első világháború utáni trianoni veszteség kapcsán még inkább legendává nőtt. Később az irredentizmus eszméjének bélyegét sütötték rá, a század második felében nem kímélték az országban fellelhető kisebb-nagyobb, stilizált sas- és sólyommadarakat, nem beszélve a határokon túli példányokról. A tatabányait viszont hiába csonkították és rongálták meg több ízben, túlélte a XX. századot.

Donáth leginkább egy kiterjesztett szárnyú sashoz hasonlító alkotása terméskő talapzaton áll, domborított vörösrézből készült, szilárdságát erős vasszerkezet adta, a kivitelezést a Zellerin M. gyári részvénytársaság végezte. Tóth Ferenc, Tatabánya főépítésze kis közigazgatási kuriózummal szolgál, midőn beszámol a hírneves turul tulajdonváltásáról. Mivel a rendszerváltozás után a vagyonátadás idején a madarat éppen fölújították, ingó vagyonként vehette át azt az önkormányzat az államtól. 1992-ben statikai problémák miatt újították fel a szobrot, amelynek eredeti szegecselt vasszerkezetét, azaz a „csontvázát” a szabadtéri bányászati múzeumnál állították ki, a mostani váza hegesztett acélötvözetből készült, s ellenáll az időjárás viszontagságainak. A bronztollak nagyjából az eredetiek, s a korona is a régi fényében ragyog.
A Kő-hegyen, a madár körüli szép erdő ölelte területen tanösvényt hoz létre az önkormányzat a Széchenyi-terv által – mondta Tóth Ferenc. Az ösvény mentén a Gerecse köveit mutatják be világítással, ismertetőkkel. A turul környékét látogatottabb turisztikai látványossággá kívánják tenni, a tervek között szerepel ivókút, étterem, szálloda építése. A madárszobor és a különleges denevérpopuláció által lakott Szelim-barlang nem szokványos kirándulói célpont lehet.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.