Az Orbán-kormány otthonteremtési programjának sikerét bizonyítja, hogy az elmúlt két évben mind a kiadott építési engedélyek száma, mind a használatba vételi engedélyek száma nőtt. Előbbi 2000-ben 44 709, tavaly
47 867 darabot tett ki, míg a használatba vett lakások száma tavaly előtt 21 583, a múlt évben pedig már 28 054 darab volt. Az elmúlt négy évben a lakáshitelek kamata 28-ról három százalékra csökkent, s megjelentek a hosszú futamidejű hitelek. Mindezekkel párhuzamosan megindult a verseny a bankok között. Az elmúlt egy évben mind a jelzálogkölcsön állománya, mind a hitelt igénybe vevők száma megnégyszereződött. A konjunktúra lökést adott az építőipari ágazatnak is.
Kérdéses viszont, hogy az elmúlt napokban felröppent hírek – miszerint a jövőben az állami támogatással felvett kölcsönök utá-ni, maximum negyvenszázalékos mértékű adókedvezmény nem vonatkozna a tőke-, csupán a kamattörlesztésre, valamint hogy változhat a köztisztviselői lakástámogatási rendszer is – valósággá vál-nak-e számos család életét megnehezítve vagy a Medgyessy-kormány folytatja elődje sikeres otthonteremtési politikáját. Egyébként a GKI Gazdaságkutató Rt. legújabb, MTI-hez eljuttatott reprezentatív minta alapján végzett felmérése szerint mintegy hatvanhatezer magyar háztartás tervezi, hogy a következő két évben lakást vásárol vagy épít, ami ötvenszázalékkal több, mint tavaly. Húsz százalékkal több, megközelítően 550 ezer háztartás számol azzal, hogy egy éven belül jelentős összeget költ ingatlanjára. Az utóbbi kilenc évben idén a legerősebb a lakásfelújítási szándék. Az év első három hónapjában a lakóingatlanok ára nem emelkedett számottevően és várhatóan a következő egy évben sem fog. Az ingatlanforgalmazók szerint a következő 12 hónapban legfeljebb hat-hét százalékos árnövekedés, vagyis az ingatlanok reálértékének stagnálása várható.
Már a Digitális Polgári Köröket is lemásolják
