Újabb vámcsata Lengyelországgal

Korlátozni fogja Magyarország bizonyos lengyel agrártermékek importját, ha Varsó napokon belül nem vonja vissza azt a piacvédelmi intézkedését, amely legkevesebb tízmillió dollár értékű magyar exportot veszélyeztet. Budapesten úgy gondolják, hogy az uniós csatlakozás előtt álló ország érdekeit jobban szolgálná a kereskedelempolitikai konszenzus kialakítása, mint a már-már folyamatos kereskedelmi zaklatás.

Piacvédelmi retorziót alkalmaz Magyarország Lengyelországgal szemben, ha Varsó néhány napon belül nem vonja vissza az április 20-án kihirdetett, több magyar agrártermék exportját is ellehetetlenítő piacvédelmi intézkedéseit – jelentette be tegnap Major István, a Külügyminisztérium külgazdaságért felelős helyettes államtitkára. A Magyar Nemzet kérdésére Major István azt mondta: Varsó legutóbbi intézkedése nagyjából tízmillió dollár értékű hazai agrárexportot érint hátrányosan, tehát ha retorziót alkalmaz Budapest, ugyanilyen mértékben korlátozzák a hazai lengyel importot. Kérdésünkre Major István csak annyit közölt: hasonlóan a lengyel védintézkedésekhez, a Külügyminisztérium döntően agrár- és feldolgozott élelmiszer-ipari cikkek behozatalát nehezíti meg. Ebben a körben Major István főként az édességeket, köztük a csokoládéféléket említette.
Mint ismert: Varsó olyan speciális védintézkedést vezetett be, amely pótvámmal sújtja nyolc termékcsoport beszállítását, amenynyiben az importár alatta marad a lengyelek által külön rendeletben meghatározott küszöbértéknek. Ilyen korlát nehezíti például a baromfitermékek, a tojás, a paradicsom és a tartósított paradicsom, a rozsliszt, a búzaliszt, valamint a cukorszirup beszállítását. Major István ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy rendkívül sajnálatosnak tartják a piacvédelmi intézkedések bevezetését, mert mindkét ország előrehaladt csatlakozási tárgyalásokat folytat az unióval, ezért sokkal szerencsésebb lenne, ha a kereskedelempolitikai zaklatások helyett a közös gazdasági érdekek mellett létrejövő konszenzust keresnék a felek. Többek között ez az oka annak, hogy Magyarország csak a legvégső esetben alkalmaz retorziós intézkedéseket Lengyelországgal szemben.
A magyar hivatalos álláspont szerint egyébként a lengyelek ismételt piacvédelmi intézkedése ellentétes a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA) szerződésével, alapvetően sérti a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) vonatkozó rendelkezéseit is.

A nagyság átka. Eddig tizennyolc agrárkereskedelmi védintézkedést regisztráltak a CEFTA 1994. évi megalakulása óta. Lévén Magyarország a legerősebb agrárexportőr, a 18 védintézkedésből 14 született kifejezetten a hazai agrárexport ellehetetlenítése miatt. A legtöbb védintézkedést a hazai mezőgazdasági termékek ellen Lengyelország hozta, amelynek elsősorban a kukorica-, a búza-, a sertés- és a baromfihús-exportőrök látták a kárát. 2000-ről 2001-re például több mint 12 százalékkal zuhant a Lengyelországba kiszállított élelmiszerfélék mennyisége, azaz a 2000-ben mért 109 millió dolláros élelmiszer-ipari export 2001-ben már alig érte el a 95 millió dollárt.