Vallott Rugova

Ibrahim Rugova koszovói elnök tegnap a vád tanújaként megjelent a hágai Nemzetközi Törvényszék előtt. Vallomása szinte az egész napot kitöltötte, s nem zárják ki, hogy hétfőn is folytatódik kihallgatása. Rugova kijelentette, hogy 1999 áprilisában, a légicsapások idején figyelmeztette Milosevicset a szerb erőknek az albánok feletti erőszakcselekményeire. A vádlottnak – mivel maga védekezik – délután alkalma nyílt szópárbajt vívni valamikori politikai ellenfelével.
Milosevics korábbi nyilatkozataiban nem kevesebbet állított, mint hogy a NATO-légicsapások idején megmentette Rugova életét. Hashim Thaqi, a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) vezetője ugyanis nem egy munkatársát gyilkoltatta meg Rugovának, s magát Rugovát is megölte volna, ha a szerb rendőrség nem veszi védelmébe őt és héttagú családját, erősítette Milosevics. Rugováék háza falánál lőttek le a szerb rendőrség emberei egy hangtompítós pisztollyal felfegyverzett merénylőt, részletezte Milosevics. Végül, mint állítja, ő mentette ki Rugováékat Olaszországba.
A belgrádi küldöttség Rambouillet-ban nem is akarta a megállapodást, jelentette ki Rugova a törvényszék előtt, s Geofrey Nice bíró kérdésére válaszolva azt ecsetelte, hogy a delegációnak mindenért Belgrádot kellett megkérdeznie. Állandó kapcsolatban álltak Belgráddal, onnan kapták az utasításokat, tette hozzá. Szerinte csak a koszovói albán küldöttségnek volt fontos a megállapodás. Rugova elmondása szerint Albright asszony, akkori amerikai külügyminiszter nyíltan figelmeztette az albánokat, „elszigeteljük önöket, ha nem írják alá”, a szerbeket pedig ugyancsak megfenyegette: „ha nem fogadják el az okmányt, bombázni fogunk.” Ez volt a találkozó vége is, mondta Rugova. Miután az albánok aláírták, a szerbek pedig elvetették a rambouillet-i okmányt, Rugova a következményektől tartva utazott haza Koszovóba, de ugyanakkor reménykedett is, hogy a NATO interveniálni fog.
A Miloseviccsel való találkozóira vonatkozó kérdésekre válaszolva Rugova kijelentette, hogy az első, 1998. május derekán folytatott tárgyalásokon az volt a benyomása, hogy a vádlott tudott a Jashari család kiirtásáról. Jashariékat ugyanis terroristáknak nevezte, s hozzátette, hogy az államnak reagálnia kellett. Én az erőszakról, a megtorlásokról beszéltem, részletezte Rugova leszögezve, hogy ez a találkozó sem hozott eredményt. A második, az 1999 áprilisában megtartott találkozóra Rugova nem önszántából érkezett. Milosevicset és Milutinovicsot is figyelmeztette, hogy mi történik Koszovóban. Rugova Sainovicsról azt állította, hogy senkinek sem volt nála nagyobb felhatalmazása Koszovóban.