Víziók egy jól működő városról

Bizonyára volt már mindnyájunk kezében olvashatatlan városépítési koncepció. Aminek nem az a legnagyobb bűne, hogy bürokrata nyelven, árnyalatlan megfogalmazásokkal tákolták össze, hanem sokkal inkább, hogy azt sugallja: ez csak bennfentes szakemberek számára íródott, mondván: ehhez ti nem értetek, s nincs is hozzá semmi közötök. Márpedig a városlakók ellenében nem lehet várost építeni. S ahhoz, hogy egy széles alapokon nyugvó Budapest-jövőképünk legyen, társadalmi részvételre van szükség. Ennek akár első kreatív szakaszának tekinthetjük A mi Budapestünk című esszé- és interjúkötet megjelenését, amely Lukovich Tamás és Csontos János szerkesztésében a napokban került a könyvesboltokba. A kötet legfőbb érdeme, hogy közérthetősége mellett inspirál is a további gondolkodásra.