Aradi Csaba, a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatója rámutatott: a Nagyerdő pusztulását, csúcsszáradását már az ötvenes-hatvanas években tapasztalták. Az ok a talajvíz erőteljes leszállása volt, aminek következtében lassú száradásnak indult a gyöngyvirágos tölgyes. A talajdepresszió ma már olyan szintű, hogy kijelenthető: az öreg tölgyek nem képesek elviselni a vízhiányt, s ha nem csinálnak valamit, a kiszáradás ütemének gyorsulásával kell számolni. A megoldás az lehet, ha a Nagyerdőtől északra három szivárogtató tavat alakítanak ki, illetve az erdei utak mentén drénekkel juttatják el a vizet a fák gyökeréhez. A CIVAQUA program ezen részének megvalósításához a természetvédelemnek mindenképpen csatlakozni kell és meg kell találnia azokat a forrásokat, amelyekkel a vízvisszapótlás mielőbbi megoldását elő tudják segíteni.
A koncepció korántsem tekinthető újnak: Hajdúsági többcélú vízgazdálkodási rendszer néven egyszer már nekifutottak Debrecen környéke vízvisszapótlásának. 1977-ben valósították meg első ütemét, vagyis az erdőspusztai víztározókat, amelyek aztán rövid időn belül a horgászok és kiránduló családok kedvenc pihenőhelyei lettek. A tározók folyamatos vízellátásáig azonban nem sikerült eljutni. A fejlesztés 1984-ben pénzhiány miatt félbeszakadt, így a tavak az aszályos években kiszáradtak, elgazosodtak. A vízrendezés gondolata két éve merült fel újra. Kósa Lajos polgármester szerint nem kismértékben azért, mert Debrecen gazdasági növekedésével együtt lakóinak jóléti igényei is növekedtek. A polgármester úgy véli, a jogos igények kielégítéséhez egy száz hektár nagyságú vízi sportokra, szörfözésre, vagy akár drótköteles vízisíelésre is alkalmas tavat kell megépíteni. Az új és régi tavak vízellátásához a Keleti Főcsatornától az Erdőspusztákig, illetve a Nagyerdőig vezető csatornarendszert kell kiépíteni, ami majd táplálja a kiszáradó Tócó és Kondoros patakok vizét, lehetőséget teremt a tervezett kajak-kenu pálya kiépítésére, megoldja a környező gazdák öntözési gondját és nem utolsósorban megakadályozza, hogy a Debrecen tüdejének számító Nagyerdő kipusztuljon.
A Közlekedési és Vízügyi Minisztériumot képviselő Váradi József vízkár-elhárítási főosztályvezető elmondta: a víztöbblet, illetve a vízhiány okozta károk orvoslása egy olyan vízgazdálkodási szempontból kiszolgáltatott országban, mint amilyen Magyarország, túlnyomórészt állami feladat. Az elérhető forrásokról szólva Kóthay László, a Tivizig igazgatója kiemelte: a Kövím forrásai valóban nem elegendők a CIVAQUA finanszírozására, ezért az FVM, a környezetvédelmi tárca és miden egyéb érintett, érdekelt tárca összefogásával szeretnék megfinanszírozni a projektet. A hazai források bevonásán kívül az EU alapjait is igénybe szeretnék venni. Az ütemezésről szólva Kóthay László elmondta: az előzetes hatástanulmányt benyújtották engedélyezésre, az eredmény fél éven belül várható. Ezt követően indulhat a beruházás részletes tervezése, 2003 folyamán pedig maga a beruházás is megkezdődhet. A fejlesztés eredményeképpen 2006-ra 20 kilométernyi gerinc- és 17 kilométernyi mellékvezetéket és érösszekötő csatornát, 2,2 millió köbméter tárolókapacitású, 129 hektár területű új tározót kívánnak megépíteni.
origo.hu
Napi balfék: Magyar Péter újabb árulót talált!
