Zöld oázis lesz az Úttörő Áruházból

Amennyiben az ingatlan tulajdonosa megfelelő befektetőt talál, a Belváros déli részén is enyhülhetnek a parkolási gondok, s az V. kerületben – ahol jelenleg igen kellemetlen a levegő, s nagy az átmenő forgalom – sokkal élhetőbb övezet kerülhet kialakításra: egy valóságos zöld oázist vehetnének birtokukba a környéken élő polgárok és a helyi iskolások is – mondta el lapunknak Ghyczy Emil, az V. kerület főépítésze.

Talán már csak napjaink felnövekvő „plazagenerációjának” nem jelent semmit az egykori Úttörő Áruház. Kora kamaszkorunk emlékei közé tartozik, amikor ebben a zegzugos áruházban együtt vásárolt a család. A bejáratnál egy kerek, mesterséges medencében aranyhalak úsztak, a labirintus jellegű építmény belsejében pedig valóságos élmény volt „eltévedni”. A szocialista rendszer szimbólumának számító üzletház korabeli vásárlói talán nem is sejthették: a sokszorosan átalakított épület belső tere több mint száz év alatt nyerte el ma is létező belső formáját. 1888-ban, Schmahl Henrik építette fel az Úttörő Áruház elegáns elődjét, amely Budapest első áruházának tartottak. Fennállása óta több átépítést végeztek rajta. A két világháború között tulajdonosváltásra és újabb átépítésre kerület sor. Utoljára az államosítás idején végeztek az épület belsejében átalakításokat: többek között ekkor tűnt el teljesen az épület eredeti homlokzata.
Az áruház jelenlegi tulajdonosa, a Pretium-csoport, három telekkönyvön öt épületet birtokol. A Kossuth Lajos utca 7. szám alatti, háromemeletes, teljesen üresen álló bérházat, a majdnem üresen álló Úttörő Áruházat, a Reáltanoda utca 8. és 10. számú ingatlanokat és a Pollack Mihály által tervezett Szép utca 4. műemlék irodaházát kínálják eladásra egységes ingatlanfejlesztési tervvel – mondta lapunknak az V. kerület főépítésze. Hozzátette: kezdetben irodahelységeket alakítottak volna ki itt, újabban azonban – valószínűleg a budapesti iroda- és ingatlanpiac telítettségének hatására – inkább lakások, esetleg áruház kialakítására van igény.
1998-ban a Pretium-csoport tervpályázat elkészítésével bízta meg a Pálffy Sándor, Cságai Ferenc középület-tervező párost. De konkrét befektető híján a tulajdonviszo-nyok tisztázatlansága és a le nem zárt peres ügyek miatt azonban az önkormányzat csak úgynevezett elvi építési engedélyt adhatott ki, amely azonban kiindulópontnak bizonyulhat egy lehetséges, végleges építési engedély kiadása esetén.
E tervpályázat figyelembevételével tavaly készült el a helyi szabályozási terv, amelyet az Országos Tervtanács, a Fővárosi Közgyűlés, és az V. kerület képviselő-testülete is elfogadott. A terv kimondja: a terület átépíthető, de csak annak egységes kezelésével, illetve a kerület határozott elképzeléseinek figyelembevételével. Ghyczy Emil ezekkel kapcsolatban elmondta: míg az V. kerület északi részén parkolók sokaságát alakították vagy alakítják ki, addig a sűrűn beépített és nagy átmenő forgalommal rendelkező déli részen nincsenek közterületek, nincsenek meginduló fejlesztések, amelyekhez parkolási lehetőséget lehetne kialakítani. Abban az esetben, ha a tulajdonos megfelelő befektetőt vagy befektetőket talál, a szabályozási terv értelmében 250-300 férőhelyes parkolási lehetőség kialakítására lenne lehetőség. Ha sor kerülne az egységes átépítésre, a kerület szorgalmazná, hogy a Szép utcai ingatlan belterülete zöld felületet kapna, és átjárhatóvá válna a Reáltanoda utca felé. Ez a kedves, passzázsszerű beépítés igazi oázisa, csöndes, pihenőhelye lehetne a környék lakóinak, és az ott tanuló diákoknak. Az V. kerület főépítésze végül hangsúlyozta: szó sincs magas házak építéséről, a környék megőrizné jelenlegi utcaképét.
Gerle Lajos Ybl-díjas építész lapunknak elmondta: a Kossuth Lajos utca egységesen fővárosi védettséget élvez, amelyet csak Fővárosi Közgyűlési határozattal lehetne feloldani. Ezt az építész nem tartja indokoltnak. Ugyanakkor a szabályzási tervre többek között a közgyűlés is rábólintott, anélkül, hogy az Úttörő Áruház épületének védettségét, mint a Kossuth Lajos utca részét feloldották volna. Hozzátette: abszurdumnak tartja, hogy parkolóhelyek kialakítására hivatkozva kellene a viharos évszázadokat túlélő Belvárosnak e kis szigetén bontani, illetve paszszázsokat kialakítani egy olyan városrészben, ahol egyébként megtalálhatók ezen építészeti megoldások. Rámutatott: nem elégé alapos információk birtokában a kerület és a főváros a város érdekeivel ellentétes döntést hozott. Nincsenek hosszú távú szakmai koncepciók sem, amelyek alapján megfelelő döntéseket lehetne hozni – tette hozzá a szakember.