A beismerés ellenére marad a koalíció

Medgyessy Péter kormányfő tegnap a parlamentben elismerte, hogy 1977 és 1982 között kémelhárító tiszt volt. A miniszterelnök egyben bejelentette: sürgős, rendkívüli eljárás alkalmazásával törvénymódosítást kezdeményez, amelynek célja, hogy a III/III-as belügyminisztériumi ügyosztály teljes névsorát hozzák nyilvánosságra, függetlenül attól, a politikai élet részesei-e ma az érintettek. Az SZDSZ frakciójának többsége tegnap bizalmáról biztosította Medgyessy Pétert. A Fidesz ezzel szemben lemondásra szólította fel a kormányfőt.

A miniszterelnök tegnap a parlamentben elismerte: kémelhárító tiszt volt. Medgyessy Péter napirend előtti felszólalásában elmondta: felhatalmazást kapott a belügyminisztertől mint titokgazdától annak közlésére: a Pénzügyminisztériumban 1977 és 1982 között a nemzetközi pénzügyek területén dolgozva kémelhárító tisztként öt évig segítette azt, hogy idegen hírszerzők ne jussanak magyar titkokhoz, ne akadályozhassák meg Magyarország IMF-csatlakozását. A Nemzetközi Valutaalaphoz csatlakozás után azonban megszüntette tevékenységét a miniszterelnök – fogalmazott.
Medgyessy bejelentette: sürgős, rendkívüli eljárás alkalmazásával törvénymódosítást kezdeményez, amelynek célja, hogy a III/III-as belügyminisztériumi ügyosztály teljes névsorát hozzák nyilvánosságra, függetlenül attól, a politikai élet részesei-e ma az érintettek. Medgyessy javasolja: a Történeti Hivatal szaklevéltárként működjék a jövőben, legyenek kutathatók azon a kémelhárítás, a hírszerzés és a katonai elhárítás terén született anyagok, amelyek személyekkel foglalkoznak. A Magyar Nemzet tegnapi számában megjelent cikket hamisítványnak nevezte. Elmondása szerint hónapok óta birtokában van a lapunk által közzétett szöveg.
Rogán Antal (Fidesz) felszólalásában közölte: nagyra értékeli az ügybuzgalmat, amivel mind a kormányfő, mind a kormánypártok megpróbálták „ügyesen átalakítani” a szóban forgó ügyet. Arról beszéltek – folytatta –, hogy az egypártrendszerben, amikor Magyarországon diktatúra volt, és hazánk a Szovjetunió csatlós állama volt, becsületes dolognak minősült az állampárt állambiztonsági gépezetében dolgozni. Rogán a miniszterelnök szavait összegezve úgy fogalmazott: könnyen lehet, hogy a Magyar Nemzetben kedden megjelent dokumentum igaz. A politikus – utalva arra, hogy a miniszterelnök kedden kikerülte a válaszadást, végig arról beszélt, hogy nem volt titkos ügynök – azt kérdezte: valóban Medgyessy Péter-e a D–209-es számú, szigorúan titkos állományú rendőr főhadnagy? A miniszterelnök erre megismételte: valóban kémelhárító tiszt volt, ám nem 1961 óta.
*
A jelenlegi információk alapján az SZDSZ képviselőcsoportjának többsége úgy határozott, hogy bizalmáról biztosítja Medgyessy Pétert – közölte Kuncze Gábor pártelnök a szabad demokraták frakcióülése után. A politikus elismerte, hogy a kedd esti ülésen az SZDSZ képviselői 17-3 arányban bizalmatlansági indítványt szavaztak meg a kormányfővel szemben. Kuncze ugyanakkor elmondta: a konstruktív bizalmatlansági indítvány kivitelezhetetlen volt, hiszen az MSZP frakciója egyöntetűen kiállt Medgyessy Péter mellett, így a beadványhoz szükséges 78 aláírást a húszfős SZDSZ-frakció nem tudta volna összegyűjteni. Kuncze úgy fogalmazott: bár nyilvánvalóan további viták várhatók az SZDSZ-en belül a kormányfő múltjának megítéléséről, az ország érdekeit mégis a párt érdekei elé kellett helyezni. Arról is szólt, hogy ha Medgyessy Péterrel kapcsolatban a III/II-es tiszti tevékenységén túlmutató dokumentumok kerülnek nyilvánosságra, és ezek hitelesnek bizonyulnak, akkor új helyzet áll elő. Az SZDSZ elnöke kijelentette: ha a miniszterelnök III/III-as ügynöki tevékenységet is folytatott, az az a határvonal, amelyet a párt elfogadhatatlannak tart. A politikus szavai szerint az SZDSZ elvárja, hogy Medgyessy nyilvánosan kövesse meg azokat a választópolgárokat, akik hírszerző múltjának ismerete nélkül szavaztak rá. Kuncze határozottan kijelentette, hogy sem ő, sem az SZDSZ képviselői nem tudtak a kormányfő múltjának ezen részletéről. Kuncze tagadta, hogy támogatásukért cserében azt kérték, hogy Gy. Németh Erzsébet, az MSZP főpolgármester-jelöltje lépjen vissza Demszky Gábor javára. Az SZDSZ törvényjavaslatban kezdeményezi, hogy a teljes III-as főcsoportfőnökség iratállománya nyilvános és kutatható legyen.
A Fidesz parlamenti képviselőcsoportja lemondásra szólította fel Medgyessy Pétert, aki az ellenzéki párt szerint politikai és morális válságba sodorta a Magyar Köztársaságot. Pokorni Zoltán pártelnök úgy véli, ehhez hozzájárult az MSZP- és az SZDSZ-frakció döntése is. – Medgyessy Péter hazudott, megtévesztette saját politikai közösségét, elfedte múltjának jelentős részét az őt jelölő pártok előtt, a választók előtt, továbbá megtévesztette a köztársasági elnököt is – fejtette ki. Szerinte a kormányfő veszélyezteti hazánk európai uniós csatlakozását is, ezáltal kárt okoz tízmillió magyar állampolgárnak és a tizenötmilliós magyar nemzet egészének. Megjegyezte: az MSZP és az SZDSZ képviselői esküjükhöz méltatlanul menteni próbálják a menthetetlent, a két párt egyezkedése a közélethez méltatlan kufárkodás, amelynek egyik része a főpolgármester-jelölt posztja. Pokorni Zoltán elképzelhetőnek nevezte, hogy ha Medgyessy Péter nem mond le tisztségéről, akkor a Fidesz konstruktív bizalmatlansági indítványt nyújt be. Arról is szólt, hogy kezdeményezik az ügynöktörvény módosítását úgy, hogy parlamenti képviselői, illetve miniszterelnöki és államtitkári funkciót ne tölthessen be az, aki a III-as főcsoportfőnökségben tevékenykedett 1990 előtt. Demeter Ervin volt titokminiszter arról szólt: a keddi Magyar Nemzetben megjelent dokumentum egyértelműen bizonyítja, hogy Medgyessy Péter 1978-tól a BM szigorúan titkos tisztje volt, és fedőállását a Pénzügyminisztériumban töltötte be. A titkos tiszteknek feladatuk volt többek között, hogy megfigyeljék kollégáikat, és jelentést készítsenek azokról, akik valamilyen hibát követtek el, és ezáltal zsarolhatóvá váltak. Demeter azt is elmondta: a beszervezés több évig is eltarthatott, előtte bizonyítani kellett, és a lapunk tegnapi számában megjelent 1976-os dokumentum valószínűleg Medgyessy Péternek egy ilyen „megfelelési akciója” lehetett. Kövér László, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának elnöke szerint precedens nélküli, hogy hazánkban egy hivatalban lévő miniszterelnökről kiderüljön: korábban politikai rendőrség hivatásos állományú tisztje volt. Úgy véli: olyan szigorú szabályozásra lenne szükség, mint amit Csehországban is bevezettek, lehetetlenné téve bizonyos személyek közéleti szerepvállalását. Magyarország külföldi megítélésében katasztrófáról lehet beszélni – fűzte hozzá.
*
– Már készül az az előterjesztés, amely nemcsak a III/III-as, hanem a III/II-es és III/I-es ügyosztály iratait is hozzáférhetővé teszi a nyilvánosság és a kutatók számára – jelentette be Tóth András, a titkosszolgálatokért felelős politikai államtitkár. A szolgálatok működésének veszélyeztetését azzal küszöbölik ki, hogy csak azoknak a hírszerző, elhárító és katonai elhárító ügynököknek a listáját teszik nyilvánossá, akik 1990 után közszereplők voltak, most azok, vagy a jövőben közszereplést vállalnak – fejtette ki. A III/III-as ügynökök listája nyilvános lesz – tette hozzá. Tóth András elmondta: a tervezetet pénteki ülésén már tárgyalja a kormány, hétfőn pedig a parlament elé terjeszti. Gál J. Zoltán kormányszóvivő bejelentette: Medgyessy Péter rágalmazás miatt feljelenti a lapunkat, ugyanis szerinte a tegnapi számban közölt dokumentum, amelyben Medgyessy mint pénzügyminisztériumi dolgozó „ellenforradalmi szervezkedésben való részvétel” veszélye miatt bizonyos személyek megfigyeléséről és eltávolításáról rendelkezik, hamisítvány. Tóth András szerint az aláírás sem egyezik Medgyessyével. Az irat 1976-ban kelt, ekkor még a miniszterelnök saját bevallása szerint nem volt SZT-tiszt. Arra, hogy miként védhette Medgyessy a KGB-től a magyar érdekeket, mikor az 1970– 80-as évek fordulóján a magyar kormány legapróbb lépéseit is egyeztetni kellett Moszkvával, a kormányszóvivő megismételte: Medgyessy a moszkvai vezetés érdekeit képviselő KGB-től védte az országot.
***
Az államfő kivár. Mádl Ferenc köztársasági elnök rendkívül fontos és zsúfolt olaszországi hivatalos programja mellett – a lehetőségekhez képest – figyelemmel kíséri az itthoni történéseket; mindeddig fel sem merült a hivatalos állami látogatás esetleges megszakításának kérdése – tudatta közleményében az elnöki sajtóiroda. Mádl Ferenc köztársasági elnök kedd óta van négynapos hivatalos látogatáson Olaszországban.
***
Medgyessynek mennie kell címmel írta meg véleményét a Magyar Hírlap tegnapi számában a kormányfő múltja körül kialakult botrányról Kis János, az SZDSZ első elnöke. Szerinte Medgyessy „nem magyarázhatja, hogy az ügynöktörvény nem vonatkozik a III/II-es csoportfőnökség beosztottjaira. Nem adhatja elő, hogy ha vonatkoznék, akkor is csak annyi következnék belőle, hogy vagy lemond, vagy közzéteszik a tényt titkosszolgálati múltjáról, s mivel közzé is tették, a lemondásra semmi oka. Nem azért kell mennie, mert a törvény így kívánja, hanem azért, mert demokratikus köztársaságban ez az erkölcsi minimum”. Kis kilátásba helyezte: kilép az SZDSZ-ből.
*
Az SZDSZ meghozta döntését, kiállt Medgyessy Péter miniszterelnök mellett, annak ellenére, hogy előző nap bejelentette bizalmatlanságát – mondta az üggyel kapcsolatban Dávid Ibolya, az MDF elnöke. Véleménye szerint Medgyessynek a választások előtt kellett volna elszámolnia arról, hogy életének volt egy kémelhárítással összefüggő szakasza.