Oroszország hevesen tiltakozik az ellen, hogy a Balti-tenger partján, Litvánia és Lengyelország közé beékelve található kalinyingrádi megye milliós orosz lakossága csak vízummal juthasson el az anyaországba a 2004-re várható litván és lengyel EU-csatlakozás után. A kommunista és Kreml-párti képviselők által előkészített törvénytervezet tulajdonképpen az 1939-ben kötött német–orosz meg nem támadási egyezmény (Molotov–Ribbentrop-paktum) azon záradékának a jogszerűségét támadja, amely egyebek között lehetővé tette a jelenlegi litván főváros, Vilnius térségének átadását Lengyelországtól Litvániának.
E kétségbeesést és a hazaifias érzelmek felkorbácsoltságát tükröző tervezettel szemben a Kreml Brüszszel humánus hozzáállásában bízik, arra biztatva az uniós tisztségviselőket, hogy személyesen győződjenek meg az egykori Kelet-Poroszországban, a mai orosz exklávéban élők helyzetéről, és csak azután döntsenek. Csakis erre számíthatnak, hiszen a mintegy egymilliós területtel határos Litvániát és Lengyelországot is az EU sürgette a vízum bevezetésére. Algirdas Brazauskas litván kormányfő is utalt erre, mondván, Vilnius enélkül nem sietett volna a változtatással.
A moszkvai remények ellenére sem várható azonban, hogy az EU közelgő sevillai csúcsértekezletén kompromisszum születhessen. Ez ugyanis hosszú folyamat eredménye lehet csak, s megfigyelők szerint Putyin legfeljebb abban reménykedhet, hogy a leszerelési kérdésekhez hasonlóan most is megtalálják azt az „arcmentő” formulát, egy az itteni lakosságot kevéssé terhelő olcsóbb, többszöri kiutazást biztosító vízumrendszert, amely kisegítheti a Kremlt mostani szorult helyzetéből. Addig is, szakértők idézve az elnököt – vízumról és nem rakétákról van szó –, rugalmas hozzáállásra serkentik az uniót, míg Moszkvát óvják a hazafias indulatok túlfűtésétől.
támadás
Oroszország „Iszkander” rakétákkal és közel száz drónnal mért csapást Ukrajnára + videó
