A vár különleges termei

A gótikus budavári királyi palota keleti, Duna felőli szárnya, vagyis a Zsigmond által épített, úgynevezett Friss palota Mátyás idején újabb csodás részletekkel gazdagodott. Különlegessége miatt még évszázadok múlva is Mátyás palotájának hívták. Ekkor került főkapuja fölé a Mathias Corvinus Rex Invuctissimus, azaz a Győzhetetlen Mátyás király felirat, és a királyi kápolna, valamint a híres lovagterem mellett itt kapott helyet Mátyás világhírű corvináit őrző könyvtára is.

Mátyás budavári királyi palotát érintő építkezéseiről a múlt században feltárt régészeti leletek és a korabeli dokumentumok alapján ma már pontos képet alkothatunk. Kiderül, hogy a Zsigmondtól örökölt Friss palotát a nagy udvar felől egy külső, reneszánsz díszlépcsővel egészítették ki akkoriban, amelynek két oldalát pompás bronzkandeláberek díszítették. A palota díszterembe nyíló bronzkapuját Héraklész tizenkét hősi tettét ábrázoló dombormű borította, kapuja felett pedig Bonfininak a Mátyás mecénási tetteit dicsérő epigrammája ékeskedett. A palotát az uralkodó ezenkívül vörösmárvány-kapukkal, ablakokkal, fehérmárvány-kandallókkal, lépcsőkkel és erkélyekkel gazdagította, homlokzatát vörösmárvány-keretes ablakok tagolták. A faragványokkal és bronz domborműves frízzel ékes kapualj felett három szoborfülkében pedig a leghíresebb Hunyadiak alakja kapott helyet. A palota belső udvarát vörösmárvány-oszlopos, árkádos kerengő fogta körül, szintén nyitott tornácú, emeletes belső folyosójának kazettás mennyezetét a tizenkét csillagkép díszítette. Az udvar közepén, nem messze a királyi kápolna főbejáratától a Pallasz Athéné bronzszobrával díszített márvány díszkút állt. A Zsigmond idején emelt Mária-kápolna – ahol akkor a koronaékszereket őrizték – jelentős külső-belső átalakuláson ment keresztül Mátyás idején. Átépítésén kívül új nevet is kapott az 1489-ben ide kerülő, addig Bizáncban őrzött Alamizsnás Szent János-ereklyéről.
A kápolna közvetlen szomszédságában, két emeleti teremben rendezték be Mátyás híres könyvtárát. Két termének egyikében – amelyek négyzetes alaprajzú, boltozatos csarnokok voltak – két, Dunára néző színes üvegablaka között állt Mátyás aranyhímzéses takaróval borított heverője. Két ajtó vezetett ide, az egyiken a király tudósainak volt szabad bejárásuk, a másik pedig a kápolna oratóriumából nyílt. Falain művészien faragott polcokon a híres corvinák kisebb példányai nyugodtak, míg a nagyobbakat az alsóbb szekrényekben helyezték el. Ezeket itáliai mesterek intarziái díszítették. A polcokat és a könyvtár közepén álló háromlábú széket aranyos leplek védték a portól és a napfénytől.
A könyvtárhoz kapcsolódott a szomszédos csillagvizsgáló is, amely Mátyás csillagászainak, Regiomontanusnak és Ilkuszi Mártonnak, a modern naptárszámítás előkészítőinek munkahelye volt. A termet – amelynek felszereléséért, értékes csillagászati eszközeiért később tudományos intézmények, egyetemek és fejedelmi udvarok versengtek – két, földgömböt tartó puttó szobra díszítette. (Képünkön az asztrolábium, amellyel építmények, hegyek irányainak magassági szögét, vízszintes irányoknak a déli iránnyal bezárt szögét lehetett megmérni.)
A könyvtártermeket és a csillagvizsgálót déli irányban egy kisebb dolgozó- és olvasószoba egészítette ki, ahova már csak a kiváltságos személyek, a király legbelsőbb emberei, familiárisai léphettek be. Hatalmas márványkandallók, díszes lambériák, színes mázú padlótéglák díszítették a déli homlokzatig terjedő királyi lakosztály teremsorát. Erre volt a trónterem a királyi lakosztályok közelében. Aranyozott famennyezetét reneszánsz emblémák díszítették.
A királyi palota hajdani gyönyörű részleteit sajnos ma már csak a korabeli hazai és török krónikákból ismerhetjük, mert mindez a XVII. századi ostromok, majd a XVIII. századi átépítéskor szinte teljesen elpusztult. A második világháborút követő ásatások már csupán alagsori helyiségeit, alapfalait találták meg.