Az operatív tiszt elmondta: működése idején, mint ahogy Medgyessy SZT-tiszti működése idején is, a III/II-es ügyosztály a KGB ellenőrzésével működött, ezért nevetséges az az állítás, hogy egy elhárító tiszt munkáját SZT-tiszti rangban segítő informátor a KGB ellen végzett elhárító munkát. A kádári időkben az elhárítás a BM-ben jelen lévő szovjet tanácsadók (KGB) tudtával, koordinálásával történt. A magyar elhárítás nem dolgozott és nem is dolgozhatott a – világviszonylatban is magas színvonalon működő – KGB ellen. Aki ismerte Kádár Szovjetunióhoz való viszonyát, az tudja, hogy ez emiatt is lehetetlen volt. Aki azt állítja, hogy őt a KGB elleni védekezési munkával bízták meg, az nem mond igazat – szögezte le informátorunk.
A Belügyminisztérium III/II-es csoportfőnökségén az SZT-tiszti hálózat szervezése a 60-as évek közepén kezdődött, azt követően, hogy elvi döntés született arról, hogy a korábban informátornak beszervezett MSZMP-tagokat ki kellett zárni a hálózatból. Lényegében ugyanazoknak a feltételeknek kellett megfelelniük az SZT-tiszteknek is, mint a más területre, így a III/III-hoz beszervezett informátoroknak, azzal a különbséggel, hogy az SZT-tisztnek az adott területen szakembernek kellett lennie – jelentette ki lapunknak a volt operatív tiszt.
Az SZT-tisztet vagy a BM állományából helyezték ki, vagy az adott területről választották ki, vagy a korábbi informátorok közül, akik párttagságuk miatt ilyen módon már nem voltak foglalkoztathatók. Az SZT-tiszt a III/II-es területen e célra létesített nyilvántartásba került, vagyis nem a nyílt és nem is a hálózati nyilvántartásba – fűzte hozzá.
A BM III/II-es csoportfőnökségéhez tartozó SZT-tisztek feladata szinte teljesen megegyezett a már elhíresült III/III-as területével, csak kémelhárítás címszó alatt, vagyis nem az volt a feladatuk, hogy a szakmai munkát ellenőrizzék, ám a korábban, illetve az ő segítségével beszervezett informátorokat beszámoltathatta és erről jelentést írhatott.
Az SZT-tiszteknek időnként a vele kapcsolatban lévő operatív tiszttől kapott feladatok végrehajtásáról írásban kellett jelentést tennie. Az SZT-tisztekről is ugyanúgy 6-os kartont kellett kitölteni, mint a többi hálózati informátorról.
A volt operatív tiszt véleménye szerint, ha nem találják a D–209-es anyagát a nyilvántartásban, az azt jelentheti, hogy D–209-est mint korábbi hálózati informátort nevezték ki SZT-tisztnek, hiszen ez esetben anyagát kivették a nyilvántartásból és a III-as csoportfőnökségen egy külön nyilvántartásban szerepeltették, ahol az előzmények már nem biztos, hogy megtalálhatók.
Ugyanakkor a volt operatív tiszt leszögezte: a hivatásos állomány nyilvántartásában azért nem szerepel Medgyessy Péter, mert hivatalosan nem volt kémelhárító operatív tiszt.
Ugyanezt erősítette meg lapunknak, egy a rendszerváltás előtti katonai kémelhárításról ismeretekkel rendelkező egykori magas rangú katonatiszt. Ő is úgy tudja, hogy az SZT-tisztek nem a klasszikus értelemben vett kémelhárítók voltak. A nyugalmazott őrnagy állítja: a fedőmunkahellyel rendelkező SZT-tisztek feladata általában az volt, hogy a munkatársait figyelje. „Szimpla kis besúgók voltak ők is, csak tiszti rangban” – fogalmazott a volt katonatiszt. A fedőmunkahelyen maga is szakmai munkát végző SZT-tiszt feladata az volt, hogy a feletteseit és a beosztottjait figyelje meg, a megadott szempontok alapján.
Rozgonyi Ernő, volt országgyűlési képviselő 1966-tól 1984-ig dolgozott a Pénzügyminisztériumban, Medgyessy Péter beosztottjaként is. A volt honatya elmondta: természetesen gyanították, hogy a tárcánál dolgozik a belső elhárítás és a kémelhárítás is, de akkoriban Medgyessyre senki nem gyanakodott. Rozgonyi felidézve emlékeit hozzáfűzte: „azt hittük róla, hogy csak egy karrierista, aki szerény képességei ellenére bámulatos gyorsasággal emelkedett a ranglétrán”. Rozgonyiék ezt akkor még csupán Medgyessy Péternek a pártközponthoz fűződő kapcsolatának tulajdonították.
Több, egykoron a Pénzügyminisztériumban dolgozó pénzügyi szakember igyekezett segítséget nyújtani ahhoz, hogy még értelmezhetőbbé váljék a lapunk által szerdán közölt dokumentum. Ez az a fakszimilében közölt dokumentum, amely azt igazolja, hogy Medgyessy egy négytagú bizottság elnökeként, 1976. szeptember végén vizsgálta annak valószínűségét, hogy a PM, az OTP és az Állami Biztosító munkatársai közül „kik jöhetnének számba egy esetleges ellenforradalmi megmozdulásban”, közelgett ugyanis az 1956-os forradalom huszadik évfordulója.
Egy volt pénzügyminisztériumi tisztviselő arra hívta fel a figyelmünket, hogy az ilyen jellegű „párthatározat alapján, pártvonalon” készített feljegyzést nem látták el belső iktatószámmal, vagyis az, hogy nincs rajta iktatószám, nem jelentheti azt, hogy hamisítvány lenne.
Mint arról korábban beszámoltunk, Medgyessy Péter a feljegyzést „a veszélyes” munkatársakról Szegedi József személyzeti és oktatási főosztályvezetőnek címezte. Szegedi megbízható elvtárs volt. Mint megtudtuk, az MSZMP központi bizottságának apparátusából érkezett a pénzügyi tárcához, még korábban a Budai Karhatalmi Ezredben szolgált, a személyzeti főosztályvezető testvére pedig az ÁVH-nál teljesített szolgálatot, mint elhárító.
A dokumentum hitelességét bizonyítja, hogy éppen 1976 május végén született egy feljegyzés a Pénzügyminisztérium személyzeti és oktatási főosztályának – sajátságos módon – a Szegedi József főosztályvezető aláírásával egy 3120/1971. számú minisztertanácsi határozatra hivatkozva. Ez alapján Szegedi „fontos és bizalmas munkakörben történő foglalkoztatását” a 3-0073/3/1976. TÜK-szám alatt a pénzügyminiszter jóváhagyta. A főosztályvezető által a főosztálynak címzett feljegyzés 1976. május 25-én kelt. Csakhogy Szegedi már 1974 óta volt vezetője a személyzeti főosztálynak. Vagyis elegendő okkal vélelmezhető, hogy a munkatársakat szeptember végéig átvilágítóbizottság munkájáról egy olyan személyzeti főosztályvezetőnek lehetett feljegyzést küldeni, aki a „szigorúan bizalmas” irat megismerésére is alkalmas volt.
E dokumentumot kivételesen nem hozzuk nyilvánosságra fakszimilében, akinek érdekében áll ellenőrizni hitelességét a Magyar Nemzet ellen indított per miatt, keresse meg a megfelelő archívumban.
Mi fejezzük be a rendszerváltást – jelentette ki Medgyessy Péter miniszterelnök tegnap az MSZP és az SZDSZ közös frakcióülésén. – Nem hagyjuk, hogy rágalmak, hamis vádak megakadályozzák a rendszerváltás lezárását – hangoztatta, majd hozzátette: egyenes, őszinte beszéddel győzzük le a hazugságot. A miniszterelnök tegnap már azt állította, hogy csak 1978 és 1980 között volt kémelhárító. Emlékezetes, hogy korábban még 1977 és 1982 közötti dátumot nevezett meg.
Beszédében Medgyessy Péter a Fidesz által a kormányát és személyét lejárató kísérletének nevezte a kirobbant titkosügynök-botrányt. Szerinte ugyanis politikai ellenfelei nem fogadták el a magyar választók többségének döntését és „rágalmakkal, politikai támadásokkal” akarják elterelni a figyelmet arról, hogy feltárhassák az örökségüket.
A miniszterelnök megerősítette korábbi állítását, miszerint ma is büszkén vállalja titkosszolgálati múltját. A személye körül kirobbant ügyet hamis vádnak és rágalomnak nevezte, amelyekkel a rendszerváltás lezárását kívánják megakadályozni.
Kovács László, az MSZP elnöke szerint az ügy kirobbantói nem törődtek azzal, hogyan befolyásolja a botrány Magyarország nemzetközi megítélését. A külügyminiszter-pártelnök is leszögezte: ők akarják bevinni Magyarországot az Európai Unióba. A közös frakcióülésen felszólalt Kuncze Gábor, az SZDSZ frakcióvezetője, aki azt hangoztatta: előbb-utóbb a múlton túl kell jutni. Azon a múlton, amely elválaszt bennünket – mondta. Kuncze üdvözölte, hogy tizenkét év után meg fogják nyitni a titkos archívumokat. Lapunk kérdésére Mező Gizella, a Miniszterelnöki Hivatal főosztályvezetője elmondta: ezt a beszédet az SZDSZ elfogadja a magyar állampolgárok megkövetésének. Gál J. Zoltán kormányszóvivő érdeklődésünkre azt állította, semmiféle megkövetésről nincs szó.
Továbbiak a 3., 4., vezércikk a 7. oldalon
Tiltakozások. Zimányi Tibor, a Recski Szövetség elnöke úgy véli, való igaz, hogy minden országnak joga van megvédeni saját érdekeit titkosszolgálati eszközökkel is. Más a helyzet azonban egy megszállt ország esetében, ahol az ország titkosszolgálatának meg kell felelnie a megszálló szempontjainak. Az ügynökök nem Magyarország nemzeti érdekeit védték, hanem elsősorban a megszállókét. Mint fogalmazott, Medgyessy Péternek többek között ezért is le kellene mondania. – Kivételesen egyetértek Kis Jánossal, az SZDSZ főideológusával: a jelenlegi miniszterelnök ráadásul megtévesztette a választókat, és ez is elég ok a távozásra – tette hozzá. – A külföldön és az idehaza élő szabadságharcosok szomorú megdöbbenéssel veszik tudomásul, hogy az SZDSZ politikai és erkölcsi tisztasága megcsonkult a szocialistákkal kötött paktum miatt, amelyben Medgyessy Péter ellenében Demszky Gábor a tét. Sajnáljuk az igaz embereket – fejtette ki véleményét a Medgyessy-ügyről Bocskay T. József, az Igazolt Magyar Szabadságharcos Világszövetség elnöke. – Vérlázító, hogy egy olyan embernek, aki a diktatúra idején részt vett a hálózat működtetésében, egyáltalán olyan ambíciói lehettek, hogy ő legyen Magyarország miniszterelnöke. Ennél is kétségbeejtőbb, hogy a körülötte lévő csapat, a magát modern szociáldemokratának aposztrofáló MSZP ezt nem érzi. Ezzel bebizonyították, hogy kötődésük zsigeri a diktatúrához – fejtette ki Mészáros László, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület alelnöke. – Viselkedésükkel súlyosan megsértik mindazokat, akik akkoriban éltek, és a saját bőrükön tapasztalták, hogyan is működött a rendszer – hangsúlyozta. (Sz. Á.)
BKK
Hatvanezer forintot kért a taxishiéna, hogy a Nyugatitól elvigyen néhány embert a Szigetre
