Egyoldalúan változnak a birtokviszonyok

Az új agrárvezetés ma terjeszti be szakmaközi egyeztetésre a termőföldről és a nemzeti földalapról szóló törvény módosítását. A tervezetek megvalósulása esetén pozitív megkülönböztetésben részesülnének a társas vállalkozások, amelyek az előterjesztés szerint nem vásárolhatnának termőföldet, tulajdonosaik viszont igen. A törvény módosításával kapcsolatos aggályait – bár egyes módosítások jogosultságát nem vitatja – Jakab István, a Magosz elnöke mondta el lapunknak.

A termőföld és a családi gazdaságok ügyében szervezetünk álláspontja kezdettől fogva változatlan, ezért vitatjuk a mostani módosításcsomag egyes pontjait, amit most száz nap alatt végig kíván vinni az új kormány, mi viszont a csaknem ötven-hatvanezer családot hátrányosan érintő tervezett módosításokkal azok jelenlegi formájában nem tudunk egyetérteni – nyilatkozta lapunknak Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke, aki mint a Magyar Mező- és Erdőgazdasági Érdekképviseleti Tanács (MAÉT) elnöke, a tíz agrár-érdekképviseletet tömörítő testület nevében is szólt.
– Most egy folyamat közepén vagyunk, amely földhöz juttatta volna a családi gazdaságokat. Ezek a kedvezményes hiteleknek köszönhetően a szükséges fejlesztéseket is elvégezhették volna, és ha a folyamat nem szakadna meg, akkor versenyképesen néznének az EU-csatlakozás elé. Éppen emiatt viszont a termőföldről és nemzeti földalapról szóló törvényt csak nagyon óvatosan, a szóban forgó gazdaságok érdekeit szem előtt tartva lehet – és egyes pontokon, kell is – módosítani – mondta Jakab István. Ugyanakkor örömmel fogadta, hogy a módosítástervezet nem tartalmazza a gazdasági társaságok földtulajdonszerzésének lehetőségét, mert az a magyar föld kiárusítását jelentené a tőkebefektetők számára. Azzal kapcsolatban azonban aggodalmát fejezte ki, hogy a földvásárlás esetében felborult az eddigi sorrend, amely a családi gazdaságokat sorolta az első helyre. A tervezet szerint ugyanis első helyre a társtulajdonosok kerülnének, amiben a szakember nem lát kivetni valót, abban viszont igen, hogy a vásárlási sorrendben a haszonbérlő, felesbérlő, részesművelő, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli más szervezet esetén, annak tagját, illetve részvényesét illeti meg az elővásárlási jog, és csak ezután következik a helyben lakó szomszéd, azaz a családi gazdálkodó. (A módosítás egy másik megfogalmazása úgy szól, hogy „jogi személy esetén annak magyar állampolgárságú természetes személy tagját, tulajdonosát illeti az elővásárlási jog”.) Az viszont gyakorlatilag egyre megy, hogy a gazdasági társaság vagy annak tulajdonosa vásárolhatja meg termőföldet, hiszen ha a vásárlást a társaság végezné, a föld végső soron szintén a cég tulajdonosait illetné meg.
Az előterjesztésben szerepel az állami földek – a megfogalmazás szerint átgondolatlan – értékesítésének azonnali leállítása is, az állami termőföldvagyon egy részének a birtokrendezéshez szükséges cserealapként való felhasználása és döntő hányadának – értékesítés helyett – bérbe adása. A bérleti idő maximuma húsz év lenne. Az elő-haszonbérleti sorrend első helyén a föld használója, majd a helyben lakó szomszéd, és a helyben lakó következik, ami Jakab István szerint ismét a nagyüzemek preferálását jelzi, mert bár a földhasználók között természetesen vannak magángazdák is, de a bérelt földek túlnyomó részét a társas vállalkozások művelik. A bérleti idő hossza és a preferált csoport ilyen nyilvánvaló meghatározása a földtulajdonosok számára nagyon hátrányos, mert a bérlők hosszú távon olyan fejlesztéseket hajthatnak végre, amelyek tulajdonosi helyzetbe hoznák őket.
A módosítások értelmében a túlzott birtokkoncentráció megakadályozására az egy közigazgatási határon belül a közeli hozzátartozók az adott terület 25 százalékát, maximum ezer hektárt szerezhetnének meg. A javaslatot indokoltnak és támogatandónak tartjuk, azonban az elképzelés jogi szakértők szerint alkotmányossági problémákat is felvet, azon- kívül a közeli hozzátartozó fogalma nincs pontosan meghatározva – mutatott rá Jakab István. Könynyen előfordulhat, hogy a közeli hozzátartozók egy része már megszerezte az ezer hektárt és az éppen élethivatásszerűen gazdálkodást választó családtagnak már nem lesz lehetősége földvásárlásra. Ebben az esetben az érintett családokon belül biztosan feszültségek alakulnak ki, azt pedig meg kell akadályozni, úgy, hogy mindenki nyugodtan gazdálkodhasson, és élhessen törvény adta lehetőségeivel.
*
Hétfőn a Magyar Nemzeti Földalap kezelésében lévő állami földek versenykiírásának azonnali felfüggesztését kérte a mezőgazdasági minisztertől Benedek Fülöp, a szaktárca címzetes államtitkára. A szakember az m1 keddi műsorában elmondta: tekintettel a versenykiírás szakmai hiányosságaira, a jelenlegi ügyvezető igazgató, Sebestyén Róbert módosítást kezdeményezett, amivel Benedek is egyetértett, és ezért a versenykiírást felfüggesztették. Ugyanebben a műsorban Font Sándor, az MDF agrárszakértője azt nyilatkozta, hogy bár a földtörvény és a nemzeti földalapról szóló törvény pontos módosításait nem ismeri, de amenynyiben az elővásárlási sorrend megváltozik és folytatódik az állami földek eladása, akkor bárki jöhet – táskás ember pénzzel, messziről jött ember –, a lényeg az, hogy egy licitrendszerben minden további nélkül megtudja majd venni a földet a helyben lakók elől.